Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. március 3. Kornélia
Veszprém
17°C
2024. március 3. Kornélia
Veszprém
17°C

A sázodnolob epennü – avagy a bolondok napjának majdnem igaz eredettörténetei

2023. április 1. 13:27
Április 1. a bolondok napja, viszont minden bohémságot félretéve, ennek – nevezzük ünnepnek – is megvan az eredete. Sőt, egyszerre több ilyet is fel tudunk sorakoztatni. Cikkünkben összeszedtük ezeket, ám hűen az alkalomhoz, az egyiknek nincs semmilyen valóságalapja. Kitalálják, hogy melyik az?

Óvatosnak kell lenni április 1-én, már ami a hírfogyasztást illeti, hiszen sok portál ilyenkor a vicc jegyében saját maga által kreált fake news cikkeket is kirak. Ebbe futott bele sok évvel ezelőtt egy veszprémi hírszerkesztő is, aki fennakadt az egyik ilyen kamuhíren és egy szakportáltól átvett anyagban leközölte, hogy elindult a Balatonban a hekkek telepítése. Nevet és médiumot szándékosan nem mondunk.

Mi a Vehírnél nem követjük ezt a szokást, viszont bemutatjuk, hogy milyen eredettörténeteket lehet felsorakoztatni a bolondok napjával kapcsolatban.

Az első és legevidensebb az időjáráshoz kötődik, hiszen azt már gyermekkorban megtanuljuk, megtapasztaljuk, hogy április időjárása az év tizenkét hónapja közül a leghektikusabb. A fagyos idő akár pár nap alatt átválthat tűző napsütéssé, arról nem is beszélve, hogy eső, hó, jég, bármi eshet ilyenkor a felhőkből. Így tehát ennek a hónapnak az első napja a bolondozás ünnepe.

Egy másik verzió szerint Franciaországból ered, ahol sokáig április 1. volt az év első napja, ilyenkor az emberek megajándékozták egymást. Az újévet aztán 1564-ben január 1-re helyezték át, de az áprilisi ajándékozás szokása nem kopott ki az emberek életéből, ahogy mondák, hamis évkezdethez egy kis hamiskodás is jár.

Megint másik verzió szerint a Német-Római Birodalomban, amikor 1530-ban arról döntöttek, hogy április 1-jével egységesítik a pénzverést megjelentek egyből a spekulánsok is. Végül az egységesítés elmaradt, ezek a trükköző emberek pedig hoppon maradtak.

Még régebbi történet az, ami a Római Birodalomból származik. Eszerint a rómaiak meghívták a szabinokat az áprilisi Neptun-ünnepre, itt viszont elragadták az asszonyaikat és lányaikat becsapva őket.

Jacques-Louis David: A szabin nők elrablásaJacques-Louis David: A szabin nők elrablása

A sorban következő eredettörténet szerint a húsvéti passiójátékokhoz kapcsolódik a bolondok napja. A népi misztériumban Krisztust a keresztrefeszítés előtt Kajafástól Pilátushoz, onnan Heródeshez, majd megint Pilátushoz küldték. Ez a „bolondját járatni valakivel” kifejezéssel összekapcsolódva a néplélekben úgy csapódott le, hogy ilyenkor szabadon meg lehet szegni a szabályokat, meg lehet tréfálni másokat, miközben büntetlen marad.

Egy kevésbé ismert teória szerint a bolondok napja a középkori Veszprémhez kötődik. Április 1-én egy helyi kocsmában italoztak a férfiak, mígnem jött a hír, hogy egyikük felesége dühösen az italkimérő felé tart. A férj viszont nem akart hazamenni és a veszekedéshez sem volt kedve, ezért gondolt egyet és megkérte a kocsmárost, hadd álljon be a helyére, amíg a felesége őt keresi az épületben. A kocsmáros híres volt nagy, bozontos bajszáról, amivel a férfi nem büszkélkedhetett, ezért inkább felkapott egy marék szalmát a közeli szántóról és odatapasztotta az orra alá. A feleség így, amikor berontott a kocsmába, hiába kereste férjét, nem ismerte fel a pult mögött.

A történelemből fel lehet hozni több konkrét eseményt is, ami az áprilisi térfákhoz kapcsolódik, némelyik pedig egészen meghökkentő módon aratott sikert, már ami a kitalálójának terveit illeti.

1798-ban, amikor már elterjedtek a sajtótermékek, Nagy Britanniában megjelent több újságban is, hogy április 1-én egy hatalmas menet fog bevonulni a Westminster apátságba. Leírták, hogy lesznek köztük férfiak, nők, felnőttek, gyerekek, öregek is, mindenféle rangúak és foglalkozásúak. Az emberek kíváncsiságból valóban elmentek a Westminsterhez, hogy megnézzék a tömeget, így tényleg összejött az a menet, amit az újságok beharangoztak. Csak azt nem tették hozzá, hogy maguk az olvasók lesznek azok.

Franciaországban is a sajtó tévesztett meg tréfásan sok embert április 1-én, amikor leírták, hogy elbontják az Eiffel-tornyot. Meg is jelentek az ócskavas kereskedők, hogy licitáljanak rá. Nem is kell mondani, hogy nekik is csalódniuk kellett.

Mindez a 19. században történt, nem úgy, mint a BBC 1957-es tudósítása a bőséges svédországi spagetti-termésről. Állítólag sokan megkeresték a csatornát érdeklődve, hogy hogyan lehet nekik is spagettifájuk.

Amíg ilyen, vagy ehhez hasonló humort is belecsempészik valaki az áprilisi tréfákba, talán még nem okoz különösebb gondot senkinek. Viszont a tréfával is óvatosnak kell lenni, illetve ezen a napon sem tanácsos mindent a bolondozás számlájára írni. Erre jó példa egy 1946-os eset, amikor április 1-én földrengés volt a Csendes-óceánon, az ezt követő szökőár pedig elérte Hawaii-t és Alaszkát is. 150 ember halt meg, sokan azért, mert tréfának hitték a riasztást.

Viszont, hogy egy pozitív eseménnyel zárjunk, a 17. században történt meg, hogy a franciák által bebörtönzött lotaringiai herceg éppen április 1-én próbált meg megszökni a börtönből. Állítólag egy cselédlány felismerte az álruhába bújt szökésben lévő herceget, de amikor jelentette a katonáknak, azok kinevették, eszerint nem sikerült a lánynak becsapnia őket a bolondok napján. A herceg végül tényleg elmenekült.

Hajas Bálint

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.