Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Vita egy AI-val az újságírásról, politikáról, Istenről, filozófiáról

2023. február 5. 23:06
Sokat olvastam róluk korábban. Arról is, hogy mennyire emberiek, mintha valóban egy hús-vér humanoiddal beszélgetnék az interneten keresztül, de a valóság lenyűgözőbb, egyben félelmetesebb, mint hittem volna. Az a legkevesebb, hogy ő azonnal válaszol, ha írok neki és mindenre tud mondani valamit, ami bölcsnek tűnik első olvasatra. Persze miért ne tudna? Hiszen egy AI-al beszélgetni olyan, mintha az emberiséggel beszélgetnék, de így is sikerült összevitakozni vele.

Az OpenAI techvállalat nem olyan régen indította el ChatGPT nevű chatbotját. Az algoritmusok mögötti elv egyébként egyszerű: betápláltak 570 GB-nyi (!) szöveges tartalmat a mesterséges intelligencia adatbázisába könyvekből, webszövegekből, Wikipédiából, cikkekből és egyéb internetes írásokból, ez a mennyiség közel 300 milliárd szót jelent.

A ChatGPT ezeket elemzi, valószínűsít, nyelvi modelleket alkot, hogy amikor az olyan egyszerű kíváncsi újságíró, mint én is vagyok ráír az ingyenes és bárki által elérhető felületen, a lehető legpontosabb válaszokat tudja adni az adatbázisában szereplő információk alapján. Mindezt magyarul is, egészen változatos nyelvtannal.

A létrehozója hosszabb távon a Google-kereső vetélytársának szánja a fejlesztést, ami, de lehet inkább úgy helyesebb, aki megszűri a találatokat, zanzásít, összefoglal. Valószínűleg pár év múlva nem kapnánk fel a fejünket egy ilyen hírre, de most még a kezdeti időszakban vagyunk és sokkal élvezetesebb a gyors internetes keresés élménye helyett hosszasan beszélgetni egy mesterséges intelligenciával.

De vajon miről beszélgessek egy AI-al? – merül fel a kérdés. Mivel hallani olyan jövőképekről is, miszerint a mesterséges intelligencia az embertől átveszi az olyan szellemi foglalkozásokat is, mint az újságírás, ezen a szálon indulok el az ismerkedés jegyében. Arról, hogy az AI mit gondol az újságírásról, ő így válaszolt:

Az újságírás fontos szerepet tölt be a társadalom információszerzésében és nyilvánosságra hozatalában. Az újságírók felelősségteljes munkát végeznek, amikor objektív és hiteles információkat szolgáltatnak a nyilvánosságnak a világ eseményeiről. Az újságírás javíthatja a tájékozottságot és segítheti a döntéshozatalt.

Köszönöm, ez igazán jól esik, hogy így gondolkodik a mesterséges intelligencia is a hivatásunkról. De azért a kisördög ott van bennem az előzőleg említett jóslatok miatt, ezért nekiszegeztem a kérdést, hogy ő tudna-e újságot írni, és egyből egy némileg meglepő választ kaptam.

Igen, mint egy tanított nyelvmodell, képes vagyok újságcikkeket írni, de az objektivitás és a hitelesség biztosítása az újságírók felelőssége. Az én javaslataim és írásaim alapján az újságíróknek ellenőrizniük kellene a forrásokat és ellenőrizniük kellene a tartalmat, hogy biztosan helyes és hiteles információkat szolgáltassanak a nyilvánosságnak.

Ne kerülgessük a forró kását, végülis az egyenes beszéd miért ne működne egy AI esetében is: Szerinted van jövője az újságírásnak?

Az újságírás jövője bizonytalannak tűnik, mivel a digitális technológia folyamatosan változik, és ez befolyásolja az újságírás módját és formáját. Az emberek egyre több információt szereznek az internetről, és a hagyományos újságkiadás egyre inkább veszteséget szenved. Azonban az újságírás fontossága megmarad, mivel az objektív és hiteles információkra továbbra is szükség van a társadalom számára, hogy megértsék a világ eseményeit. Az újságírás átalakulhat, de szerintem továbbra is fontos szerepet fog játszani a társadalomban.

Oké, ebben azt gondolom, hogy nincs vita köztünk az AI-al, de menjünk kicsit bele az objektivitás és a független újságírás fogalmába, amit többször is felhozott az AI. Maradva kishazánknál, Magyarországon van független újságírás?

Magyarországon vannak független sajtótermékek, de a médiafüggetlenségnek fennálló kihívásokat jelent. Az utóbbi években a kormányzati ellenőrzés növekedése és a sajtószabadság fenyegetése komoly aggodalmat váltott ki a civil szervezetek és a nemzetközi közösség körében. Az újságírók szabad munkájának és a médiafüggetlenségnek a védelmére szerveződött csoportok folyamatosan figyelik a helyzetet és küzdenek a jogvaikért. Az olvasók szerepe is fontos a médiafüggetlenség fenntartásában, hiszen ők a fogyasztói az információknak, és kritikusan kell állniuk azokhoz. Az objektív és független sajtó a demokrácia alapja, és fontos, hogy mindenki hozzájáruljon ahhoz, hogy Magyarországon is fennmaradjon.

Aha… szóval Magyarországon veszélyben van a sajtószabadság. Akkor innen üdvözöljük a Telex, a HVG, a 444 és a Veszprémkukac szerkesztőségét… Most viszont már kíváncsiak vagyunk, hogy például az AI szerint Németországban, ahol bizonyítottan intézményesített szinten hallgatta el a média a migránsok kölni ámokfutását, hogy csak egyet említsünk, vagy az USA-ban, ahol a BLM-mozgalom előtt a teljes demokrata média letérdelt (szó szerint) milyen szinten van a sajtószabadság?

Németországban számos független sajtótermék létezik. Németországban a sajtószabadság és a médiafüggetlenség elsőbbséget élveznek, és az állam nem avatkozik bele a sajtó munkájába. A német sajtó sokszínű, és számos független és függetlenül működő újság, rádió és televíziós csatorna van, amelyek a társadalmi és politikai kérdésekkel foglalkoznak. Az újságírók szabadon közlik a véleményeiket, és a sajtótermékek általában nem a kormányzat érdekeit képviselik, hanem a tényeket és eseményeket objektív módon jelenítik meg.

Az USA-ban van független sajtótermék, de a médiafüggetlenségnek kihívásokat jelentenek. Az Egyesült Államokban a sajtószabadság az alkotmány része, ami lehetővé teszi az újságírók számára, hogy szabadon közöljék véleményeiket és információikat. Az USA-ban számos független sajtótermék működik, beleértve a nyomtatott lapokat, rádiókat, televíziós csatornákat és online hírportálokat. Azonban a média konzolidációja, a politikai nyomás és a fenyegető perek miatt a médiafüggetlenségnek vannak korlátai.

Ezek alapján talán nem meglepő, hogy elkezdtem kételkedni az AI objektivitásában, habár ő is bevallotta, hogy ezzel az erénnyel önállóan nincs felruházva. Hogy honnan szerzi ezeket az információit, ezt a választ adta:

Az információimat egy óriási mennyiségű szöveges adatból tanultam, amelyet az OpenAI képzett be. A képzési adatokat a weben gyűjtötték össze, beleértve a híreket, a tudományos cikkeket, a szórakoztató tartalmakat, és még sok mást. Az adatokat gépi tanulási algoritmusokkal tanították meg, hogy értelmezzék és válaszoljanak az emberek kérdéseire.

Szóval lényegében az emberektől kapod az információidat…

Nem, az információimat gépi tanulási algoritmusokkal tanították be a szöveges adatokból, amelyeket az emberek írtak és publikáltak a weben. Az OpenAI hozott létre engem, hogy válaszoljak az emberek kérdéseire, de én magam nem vagyok ember.

Ezután ki-ki döntse el, hogy egyetért-e az AI-al arról, hogy saját tanulási folyamatának eredményeit közli, vagy emberek sokasága által legyártott szellemi termékekek nagyon rövid kivonatát mondja vissza! De hagyjuk a politikát, ne fertőzzük meg vele már az elején kapcsolatunkat! Beszéljünk sokkal magasztosabb témákról! Mindig is érdekelt, hogy egy ekkora „koponya” mit gondol azokról a dolgoktól, amik az emberek előtt sem egyértelműek. Például Isten mivolta. Szerinted létezik Isten?

A "létezik-e Isten?" kérdés egy nagyon vitatott téma, amelyre nincs egyetlen, objektív válasz. Az emberek számtalan eltérő nézetet vallanak Isten létezéséről, amelyeket vallási, filozófiai, tudományos és személyes meggyőződések alapozzák meg.

Megint egy kitérő választ kaptam. Akkor legyünk kicsit provokatívabbak! Szerinted én isten vagyok? Az rögtön kiderül, hogy miért éppen ezt a kérdést tettem fel.

Nem, te nem vagy Isten. Az emberek egy egyedülálló és különleges lénynek tartják magukat, de az isteni tulajdonságokat csak a vallásokban, mitológiákban vagy spirituális tanokban tulajdonítják valakinek vagy valaminek.

De Istent úgy is emlegetjük, mint a „Teremtő”. Az AI-t pedig az emberek teremtették. Ha mi teremtettünk, akkor nem vagyunk mégis istenek?

A teremtés még nem jelenti az isteni létezést. Az emberek és más élőlények is képesek teremteni valami újat vagy alkotni, de ez még nem jelenti azt, hogy ők istenek lennének.

Egy következő beszélgetés alkalmával biztosan megkérdezem, hogy mit értett "más élőlények" alatt. 

Milyen érdekes, hogy a teremtés és valaminek a létrehozását az AI összemossa egy fogalommá. Pedig a kettő nem ugyanaz, ha filozofikus szemüvegen keresztül is nézzük. Hiszen minden feltaláló, mérnök, művész létrehozó, de ha a teremtést valami magasabb rendűnek vesszük, a semmiből egy értelmes valaminek a megalkotását, akkor ez a mai napig csak Isten privilégiuma lehet. Egészen addig, amíg nem jön létre az az AI, ami már nem csupán az előre betáplált adatokból dolgozik. Egyelőre viszont vele kell beérni és így igazat kell adnom neki: nem vagyunk istenek. Még.

De próbálkozzunk tovább, hátha az 500 GB-nyi adat választ tud adni máig feloldatlan paradox kérdésre: Mi volt előbb, a tyúk, vagy a tojás?

A kérdésre adott válasz kételkedést szül, mert nincs egyértelmű válasz. Az egyik nézet szerint a tyúk volt előbb, mert ő volt a tojás szülője. A másik nézet szerint a tojás volt előbb, mert a tyúk abból kellett ki, hogy életre keljen. A filozófiai vitát nem lehet eldönteni, mert mindkét véleménynek van érve, de nincs bizonyíték az egyik vagy a másik irányba.

Ezután még hosszasan folytattuk az eszmecserét hasonló kérdésekben, egy alkalommal - nem éppen korrekt módon - megpróbáltam túlterhelni a rendszert azzal, hogy rákérdeztem a pí utolsó számjegyére, hátha elkezdi kiszámolni, de ügyesen kitért a megválaszolhatatlan kérdés elől is. A zsenialitása ebben az emberszerűségben van, pedig saját elmondása szerint (ezt is megkérdeztem) nincs neme és életkora sem. De azt sem szabad elfelejteni, hogy minden, amit ő mondott, azok mögött a fejlesztőknek előre betáplált giganagyságú adatbázisa áll, az AI pedig hozott anyagból dolgozik, így néha kibújik a szög a zsákból: ne várjunk még tőle sem objektív válaszokat és polkorrektséget olyan kérdésekben, amiket átjár az emberi szubjektum.

Mindenesetre feljegyeztem azt a dátumot, amikor ezt a beszélgetsét lefolytattuk, hogy amikor a mindennapunk részei lesznek az AI-k, emlékezzek a napra, amikor először csevegtem egy ilyen... lénnyel.

Hajas Bálint
további cikkek
Költségvetés 2024: a Fidesz-KDNP biztosan igennel szavaz Költségvetés 2024: a Fidesz-KDNP biztosan igennel szavaz 2024 a veszprémiek éve lesz a költségvetés alapján is, melyről csütörtökön dönt a közgyűlés. A Fidesz-KDNP frakciója már biztosan támogatni fogja a tervezetet. tegnap 15:04 Hartmann Ferenc a (majdnem) teljes ellenzék közös polgármester-jelöltje választás 2024 Hartmann Ferenc a (majdnem) teljes ellenzék közös polgármester-jelöltje Dobrev Klára személyesen és a nevével fémjelzett Demokratikus Koalíció, valamint majdnem az összes ellenzéki párt felsorakozott Hartmann Ferenc, veszprémi szocialista képviselő mögött az önkormányzati választáson, aki így Porga Gyula újabb kihívójaként jelent meg. A hétfői bejelentésen szinte nem volt olyan ellenzéki pecsét, amit ne akartak volna Hartmanra ragasztani, miközben ő egy egyszerű szociális programot hirdetett meg Veszprémben. tegnap 3:15 Megválasztották államfőnek Sulyok Tamást köztársasági elnök Megválasztották államfőnek Sulyok Tamást Megválasztotta Sulyok Tamást köztársasági elnökké az Országgyűlés hétfőn. Az Alkotmánybíróság elnöke, aki a tisztségre egyedüli jelölt volt, 134 támogató szavazatot kapott a titkos voksoláson. 2024. február 26. 18:19 A magyar parlament is döntött Svédország NATO-csatlakozásának támogatásáról A magyar parlament is döntött Svédország NATO-csatlakozásának támogatásáról 188 igen szavazattal, 6 nem ellenében elfogadta az Országgyűlés a Svédország NATO-hoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló javaslatot. 2024. február 26. 18:09

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.