Az eurót használó uniós tagállamok tanácsa, az eurócsoport június közepén állapodott meg arról, hogy Horvátország az euró bevezetéséhez szükséges valamennyi feltételnek megfelel. A szükséges jogszabályok elfogadásával az év végéig lezárult az a folyamat, amelynek eredményeképp Horvátország január elsején az euróövezet tagjává válhat.
A tagországok pénzügyminiszerei megállapították azt az árfolyamot, amelynek alapján a kuna euróvá konvertálódik. Az Ecofin az euró és a horvát kuna közötti átváltási árfolyamot 1 euróra vetítve 7,53450 kunában határozza meg. Ez megfelel a kuna jelenlegi középárfolyamának az árfolyam-mechanizmusban (ERM 2).
Horvátországban az árakat szeptember 5-étől kunában és euróban is ki kell írni. Az árak kettős kijelzése 2023 végéig marad érvényben. A kunát - az euró hivatalos bevezetésének időpontjától - költségek nélkül beváltják a bankok, a Horvát Posta és az állami pénzügyi intézet (FINA). A Horvát Nemzeti Bankban (HNB) pedig korlátlan ideig, ingyen lesz átváltható.
Az Európai Központi Bank (EKB) 2020 júliusában vette fel Horvátország devizáját az "euróövezet előszobájának" tartott ERM-2 árfolyam-mechanizmusba. A jelenleg 19 országot tömörítő euróövezet utoljára 2015-ben bővült, amikor Litvániában bevezették az eurót.
Az Európai Bizottság november közepén állapította meg, hogy Horvátország készen áll arra, hogy teljes jogú tagjává váljon a határok nélküli szabad uniós mozgást biztosító schengeni övezetnek.
A schengeni térségen belül az emberek a határokon ellenőrzés nélkül kelhetnek át és utazhatnak az egyik országból a másikba. A tagállamok közötti ellenőrzés nem szűnt meg az övezeten belül, csak az ellenőrzés módja változott. A belső határokon való ellenőrzésre a schengeni tagállamok úgynevezett mélységi ellenőrzési rendszert működtetnek, amely azt jelenti, hogy az adott ország területén belül az idegenrendészetért felelős hatóságok igazoltathatják a külföldieket. A schengeni szabályok azt is lehetővé teszik, hogy valamely tagállam indokolt esetben, korlátozott időtartamban ideiglenesen visszaállítsa a határellenőrzést.
A schengeni térség 1985-ben öt uniós ország - Franciaország, Németország, Belgium, Hollandia és Luxemburg - közötti kormányközi megállapodás révén jött létre. A jelenleg 26 tagú schengeni övezetnek Bulgária, Horvátország, Ciprus, Írország és Románia kivételével minden uniós tagállam, valamint Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein a tagja.
