Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Bemutatták az idei utolsó Veszprémi Szemlét

2022. december 17. 15:06
Bemutatták a Veszprémi Szemle várostörténeti folyóirat idei utolsó, összességében a 67. számát. Az írások között időkapszulákról, egy elveszett középkori templomról és a Vár felújításáról is vannak cikkek.

Péntek délután a Városházán tartották a Veszprémi Szemle bemutatóját, ahol rögtön a rendezvény elején dr. Földesi Ferenc, a folyóirat jelenlegi főszerkesztője köszöntötte elődjét, dr. Csiszár Miklóst, aki a napokban ünnepli 80. születésnapját.

A gratuláció után Tevesz Mária, művészettörténész tartott előadást Veszprém üvegablakai címmel. A témának az apropóját az adta, hogy 2022-t az ENSZ az üveg nemzetközi évének hirdette meg.

Az előadáson elhangzott, az üveg az emberek életében olyan természetes, mint a levegő: észre sem vesszük, mégis ott van mindenhol. Magyarországon 700 éve működik üvegkészítés, ezt a tradíciót pedig már az UNESCO is elismerte.

Tevesz Mária előadásában először bemutatta, hogy a művészettörténetben milyen szerepe volt és van az üvegnek. Elmondta, a középkori templomokban jelentek meg először a díszes üvegablakok, kifejezetten a gótika korában, majd a barokkal eltávolodtak a színektől, de később, a 19. században a historizmusban újra rátaláltak és felelevenítették a régi technológiákat is.

Veszprémből összesen hat épületet hozott, a Szent László templomot, a székesegyházat, a Károly templomot, a Hősök kapuját, a Petőfi Színházat és a Megyeházát. Az ezekben az épületekben található ábráival és történeteivel ismertette meg a közönséget.

A Veszprémi Szemle aktuális számában olvasható írás a Várban talált időkapszulákról és ezek szöveges tartalmáról, az 1909-es nagy tűzvészről, ami Veszprémben pusztított, egy elveszett templomról a Várban.

Ugyancsak a Várhoz kapcsolódó téma annak középkori és kora újkori erődítésrendszerének  bemutatása. Ezen kívül a veszprémi papnevelő intézetről, Egei Sándor előadóművész és lokálpatriótáról is, valamint átfogóan a várnegyed felújításáról is születtek írások a mostani szemlében.

Hajas Bálint
Domján Attila
további cikkek
17. századi női papucs került elő a veszprémi várnegyed egyik sírjából régészet 17. századi női papucs került elő a veszprémi várnegyed egyik sírjából Közel 400 éves női papucsot és selyemruhát tártak fel a régészek a veszprémi Szent Mihály Főszékesegyház altemplomának egyik sírjában. A lelet különösen értékes, Magyarországon ugyanis kevés emlék maradt fenn a 16-17. század női és férfi viseleteiből. A restaurált lábbelit a nagyközönség először a Múzeumok Éjszakáján, a Biró-Giczey Házban láthatja, ahol több olyan régészeti leletet is kiállítanak, amely a Veszprémi Főegyházmegye várnegyedbeli, 18 épületet érintő beruházása során került elő. 2024. június 22. 12:32 Krisztus sebeit is magán viselte a szentéletű veszprémi apáca, mégis alig ismerjük az életét kereszténység Krisztus sebeit is magán viselte a szentéletű veszprémi apáca, mégis alig ismerjük az életét A Szentatya májusban döntött arról, hogy Bódi Mária Magdolnát a boldogok sorába emeli, ezzel a Veszprémhez kötődő szentéletű személyek között Szent István, Boldog Gizella, Szent Imre, Szent Margit mellett immáron a vértanúhalált halt fiatal lányt is tisztelhetik a keresztény katolikusok. Van viszont még egy olyan ember, akinek élete összefonódott Veszprémmel, mégis Olaszországban sokkal nagyobb kultusz övezi a nevét, mint Magyarországon. Boldog Ilona a mai Margit-romok között élte az életét, a legendák pedig arról szólnak, hogy itt több csoda is történt az apácával, de mindez csupán egy középkori egyházpolitikai vita miatt lett szélesebb körben ismert. 2024. június 18. 15:21 Viharfelhők kergették a bálozókat Amiről az időjárás mesél Viharfelhők kergették a bálozókat A keresztény naptári hagyományban júniust Szent Iván havaként említik, akinek emléknapja az ősidőktől fogva ünnepelt nyári napfordulóra esik és a pogány népszokások megszenteléseként került a naptárba, mivel a katolikus egyház fölismerte, hogy az ősi kultúra rétegeit nem lehet és nem is szabad kiirtani a világból. 2024. június 19. 21:17 Veszprém legrégebbi középkori épülete átírhatja, amit a korszakról tudtunk régészet Veszprém legrégebbi középkori épülete átírhatja, amit a korszakról tudtunk A napokban fejezik be a veszprémvölgyi kolostorrom mögötti telken végzett ásatásokat a Laczkó Dezső Múzeum régészei, akik megtalálhatták a középkori Veszprém legrégebbi épületének maradványait. Ha ez így van, az kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, amit a városnak erről az időszakáról tudtunk. 2024. június 7. 22:57

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.