A rendezvény az „Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Laboratórium” pályázat keretén belül valósult meg, és rendkívül színes palettából válogathatott az, aki a klímáról különböző megközelítésekből akart tájékozódni. A kétnapos konferencia egyik kiemelt eseménye volt a Pannon Egyetem rektorának, Gelencsér Andrásnak a könyvbemutatója. Az Ábrándok bűvöletében a fenntarthatóság témakörét járja körül a természet- és mérnöki tudományok eszköztárával.
A rektor könyvbemutatóját a Pannon Köztérben tartották, a beszélgetés moderátora András Ferenc, a Nemzeti Labor társadalomtudományi projektjének vezetője volt, neves vendégei pedig Aczél Petra, kommunikációs szakember, Boros János filozófus, és természetesen Gelencsér András, a könyv szerzője volt. András Ferenc a rektor művéből központi elemeket emelt ki, és vetette fel a szakértők előtt.
András Ferenc
A beszélgetés során számos olyan gondolat látott napvilágot, ami a közönség számára nem csupán új, de megfontolandó információ is volt. Bár a könyv nem túl szívderítő, vagy ahogy Gelencsér András fogalmazott, nem ajánlja esti olvasmánynak, mégis elhangoztak olyan javaslatok, amelyek pozitív módon megváltoztatnák szemléletünket a jövőre vonatkozóan. Hogy miért van szükség jelentős nézőpontváltásra, arra sokan sejthetik a választ.
A klímaváltozás immár olyan fázisában tart, hogy a saját bőrünkön is tapasztaljuk annak hatásait. Ilyen például a nyár súlyos aszálya, amely magyar gazdaságnak, mezőgazdaságnak okozott jelentős károkat. A már visszafordíthatatlan folyamat olyan helyzet elé állítja a társadalmunkat, ami alkalmazkodásra kényszerít.
Boros János filozófus kitért arra, hogy a megfelelő cselekvési stratégia felvázolása elsősorban a döntéshozók feladata lenne, hiszen, ha felülről szabályoznák azt – természetesen hozzáértő szakemberekre hallgatva –, hogy mit tegyünk, biztosan előrébb lennénk.
Aczél Petra mindenkit emlékeztetett az elmúlt idők egyik sötét szakaszára, a Covid-járványra. Feltette a kérdést, hány otthonban hangzott el az ígéret arra vonatkozóan, hogy ha a bezártságnak vége, akkor már semmi sem lesz úgy, mint a járványt megelőző időkben? A pandémiát egyfajta figyelmeztető jelként értelmezték. És íme: amint visszaállt a rend, magunk mögött hagyva a bezártság nyomasztó emlékét, semmi sem változott.
Aczél Petra szerint, bár hiszünk is a tudományban, ám korántsem élünk útmutatása szerint. Úgy gondolja, rendkívül jelentős szemléletváltásra van szükség.
Például miért ne lehetne a közoktatásban bevezetni a Jövő, az Együttműködés, a Fenntarthatóság című tantárgyakat? A hozzáértők megtöltenék tartalommal, és ezzel egy fontos lépést tennénk a régóta szükséges és hiányolt paradigmaváltás felé.
Korunkban központi kérdés lett, hogyan mondjunk le olyan dolgokról, amelyek eddig a mindennapjaink részét jelentették. Egy apróbb kiesés is komoly gondot okoz: már egy rövid, váratlan áramszünettől is tehetetlennek érezzük magunkat. A kerekasztal beszélgetés meghatározó tanulsága volt, hogy az alapvető belátáson túl van az emberiség. A klímaváltozás visszafordíthatatlan folyamat, nem tudjuk megállítani, megváltoztatni. Változni az egyénnek, a társadalomnak kell. Minél előbb, minél hatékonyabban. Saját érdekében. Az észszerűség, a szakértelem, a tudomány jegyében, mert így számíthatunk a legkisebb veszteségre, az alkalmazkodás sikeres menedzselésére.
