Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Nem szellemvonat: tényleg újra sínen van a veszprémi kisvonat

2022. október 5. 4:00
Pontosan 50 éve annak, hogy utoljára megtette azt az egy kilométeres szakaszt a veszprémi kisvonat, amivel a régi vidámpark és az állatkert között szállította az utasokat egy alagúton át. Arra, hogy a múltat sohasem kell véglegesen eltemetni, kiváló példa egy helyi összefogás, aminek eredményeképp keddtől ismét az egykori megállójában lehet találkozni az eredeti szerelvénnyel.

Az egykori Úttörővasút ugyan csak alig egy évtizedig volt Veszprém mindennapjainak a része, emléke mégis az egyik legelevenebb a mai napig. Ebben minden bizonnyal annak is nagy szerepe van, hogy az egykor méltán népszerű vidámparkot kötötte össze az állatkerttel, közben átkelt a dolomitsziklák alkotta hegybe vájt alagúton is.

Az első szerelvény 1961-ben indult el, és ezután minden évben májustól szeptember végéig közlekedett oda-vissza, egyszer maga előtt tolva, egyszer maga után húzva a kocsikat. A jegykezelésben pedig 6. és 7. osztályos diákok segédkeztek Kavalecz János mozdonyvezetőnek, ugyanígy ők jelezték sípszóval azt is, hogy mikor indulhat a kis szerelvény.

Az Úttörővasút egészen 1972-ig működött, bezárása után felszedték a síneket is, az egykori megállók épületei viszont megmaradtak, ahogy a mozdony és a kocsik sem vesztek el, azokat Németh Károly őrizte meg évtizedeken át.

Néhány éve, egészen pontosan 2018-ban egy civilektől jött ötlet nyomán fogalmazódott meg az, ha amúgy a mai napig megvannak az egykori vonatkocsik, miért ne lehetne felújítani őket és kihelyezni oda, ahol egykoron a fénykorukat élték? Egészen pontosan a Raffai Csilla helytörténeti kutató és idegenvezető által fémjelzett Túrajó egyik tematikus várostörténeti sétáján Kovács Zoltán mondta ki először, hogy érdemes lenne felkutatni és közös erővel helyreállítani a kisvasút szerelvényeit.

Az ötlet mellé nagyon hamar több helyi civil, valamint vállalkozás is odaállt, ahogy az önkormányzat is támogatásáról biztosította az ötletgazdákat.

Az egykori szerelvényt gyorsan az önkéntesek rendelkezésére bocsájtotta Némethné Károlyi Jolán. Az akkor még önkormányzati képviselőként tevékenykedő Jolán elhunyt férje volt az, aki megmentette anno a vonatot, ezzel az ő emlékét is ápolja a civil összefogás.

Ezután elkezdődtek a lakatosmunkák, a fényezés, a festés, beszerezték a síneket, ami az új alapja lett a vonatnak, valamint Raffai Csilla mélyreható helytörténeti kutatást is végzett a kisvasúttal kapcsolatban.

A keddi átadókor a Veszprémvölgyben a kisvonat mellett Brányi Mária alpolgármester köszönetét fejezte ki mindenkinek, aki áldozatos munkájával kicsit is hozzájárult a koremlék felélesztéséhez, kiváltképp Kovács Zoltánnak, aki az ötletgazda szerepe mellett a Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési Irodájának vezetője is, valamint Raffai Csillának, akinek kezdeményezésére a kisvonat és története mára már a helyi értéktár részét képezi.

Az ünnepélyes átadón Raffai Csilla röviden bemutatta a vonat történetét, amire úgy utalt, mint egy időkapszulára, amire ha felülünk, sokakban a múlt szép emlékei élednek újjá.

A történet addig él, amíg mesélünk róla” - fogalmazott a Túrajó vezetője, aki hozzátette, nem állnak meg a koremlékek gyűjtésével, hanem várják azokat a régi tárgyakat, történeteket is, amelyek az egykori úttörővasúthoz kapcsolódnak, ezzel is tovább bővítve az értéktárat.

Az ünnepség végén Kovács Zoltán is megköszönte minden segítőnek a közreműködést, hogy egy ilyen kedves veszprémi emlék ismét a nagyközönség elé kerülhetett, Brányi Mária társaságában pedig emléklapokat adtak át az összes ilyen résztvevőnek.

A kisvonatot a jövőben bárki megtekintheti a Kolostorok és Kertek rendezvénytéren az egykori megállója előtt. A gyerekek felmászhatnak rá, valamint a mozdonyban egy leírás is olvasható a történetéről régi képekkel illusztrálva.

Hajas Bálint
Domján Attila
további cikkek
Egymást érték a római kisbirtokok a Bakonyalján Egymást érték a római kisbirtokok a Bakonyalján Pannónia provincia virágkorában pezsgő élet zajlott megyénkben: a Balaton-felvidéken villagazdaságok sorakoztak és a Bakonyalján is számos, erre az időszakra datálható kőépületet maradványait találták meg a régészek. Péterváry-Szanyi Brigitta a Pápai járásban zajlott kutatásokon keresztül mutatta be a térség római emlékeit a Múzeumi Szabadegyetem februári előadásában kedden, a Laczkó Dezső Múzeumban. 2024. február 16. 21:02 'Papírmalom állott, most kőhalom' történelem 'Papírmalom állott, most kőhalom' Sóly mellett a Séd partján van egy régi épületrom. Az omladozó falakról ma már nehéz megmondani, hogy mi is volt pontosan fénykorában. Lakóház, templom? Esetleg malom? Aki az utóbbira tippelt, az gondolta helyesen. De még így is maradt egy különlegesség, amit az épület történelme rejt magában. Itt nem búzát, vagy rozst őröltek az elődök. A sólyi malom egy papírmalom volt. 2024. február 3. 21:29 Amiről az időjárás mesél - a valaha volt leghidegebb télutó Veszprémben Amiről az időjárás mesél Amiről az időjárás mesél - a valaha volt leghidegebb télutó Veszprémben "A várba sem szánnal, sem más járóművel nem lehet felmenni. A gyalogjárók már szinte alagutaknak és aknáknak tűnnek fel a fal és az úttestet borító hóhegy között." - Az előző tudósítás 1929 februárjában született Veszprémben. De, hogy hogyan is gyötörte pontosan a valaha mért leghidegebb február az elődöket, arra Kovács Győző meteorológus, helytörténeti kutató emlékezik vissza írásában. 2024. február 15. 13:08 Amiről az időjárás mesél - a medvének igaza van Amiről az időjárás mesél Amiről az időjárás mesél - a medvének igaza van Az időjós medve legendája a mai napig él, de vajon ki volt először az, aki megfigyelte az állat jós képességeit és papírra vetette a tanulságokat? Kovács Győző meteorológus és helytörténeti kutató legújabb írásából ez is kiderült. 2024. február 1. 22:07

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.