HELYSZÍNVÁLTOZÁS!
A rossz időjárásra való tekintettel az eseményt a zalahalápi Művelődési házbarendezik meg. Az előadások időpontja változatlan.
Cím: 8308 Zalahaláp, Petőfi tér 9.
Gondoltatok már arra, hogy milyen lehet egy színházi előadást nem egy színházterem székeiben ülve, hanem a természet lágy ölén élvezni? Pont ez az alapötlete a VEB2023 EKF különleges színházi programsorozatának, a Rendhagyó tereknek is, amely ezáltal a színházi darabokat különleges és egészen újszerű megvilágításba helyezi. Az egyik soron következő előadásról, annak hátteréről és fő mondanivalójáról a Balaton Teátrum producerével, Iváncsics Zsolttal beszélgettünk.
Hogyan született meg a Rege a tihanyi visszhangról című darab?
A mű közel két éve íródott, a vonyarcvashegyi polgármester úrral, Pali Róberttel ötleteltünk éppen, és az ő asztalán ott volt Lipták Gábor Aranyhíd című kötete. Akkor fogalmazódott meg bennem az a gondolat, hogy az emberek nem nagyon ismerik a balatoni regék mondavilágát. Így elvittem a színházi csapatomhoz, a Hahota Gyermekszínházhoz, és úgy éreztük, hogy minden adott hozzá, hogy a tihanyi regét megvalósítsuk. Van egy társulatunk Szűcs Balázs vezetésével, egy csodás dramaturg írónk Pete László és egy kiváló zeneszerzőnk Füri Gábor személyében. Végül tizennégy hónappal az ötlet kipattanása után, tavaly Vonyarcvashegyen a szabadtéri színpadon telt ház előtt nagy sikerrel bemutattuk a Rege a tihanyi visszhanghoz című első balatoni regemusicalt.
Mit kell tudnunk magáról a társulatról, a Balaton Teátrumról?
A Hahota Gyermekszínházra épülve hoztuk létre a Balaton Teátrumot, ami már nem csak gyerekdarabokkal, hanem felnőtteknek szóló, komolyabb műfajokkal is foglalkozik. Ahogy említettem, a társulatnak Szűcs Balázs a vezetője, ő abszolút kulcsfigura és úgymond a motorja az egész csapatnak. De meg kell említenem Baranyai János nevét, aki nélkül ez a darab nem szólna így: ő harminc éve foglalkozik színházi darabok hangosításával, a Gyulai Várjátékokon és a Szegedi Szabadtéri Színpadnál is, tehát ő egy komoly szakember, aki minden idegszálával azon dolgozik, hogy tökéletesen induljon a zene és úgy adja vissza a darabot, ahogy az a nagykönyvben meg van írva.
A zene a regében abszolút központi szerepet kap, hiszen ahogy említette, egy musicalről beszélünk. Alapvetően mennyire állt közel a társulathoz ez a műfaj?
Igen, ez egy zenés darab, ami hűen tükrözi nemcsak a Balaton mondavilágát, hanem a hangzásvilágát is. Nagyon sok dalban fellelhető a nád susogása, a víz ringása, és az Átok című számban a darab végén pedig megjelenik a vihar és a tomboló Balaton. A társulattól egyébként kifejezetten távol álltak a mesejátékok. A zene világa nem, hála a korábban említett csodás zeneszerzőnknek. De az én bátorításom is kellett ahhoz, hogy belevágjunk és végül így született meg az összhang a csapatban. Ahogy mentünk előre a próbákkal, mindenki azt érezte, hogy ez most valahogy más, mint az eddigiek, ez annál sokkal több. A színészek csodálatosan játszanak, darabról darabra fejlődik a csapat és a rendezőnktől, Lovas Gabitól is azt a visszajelzést kaptuk, hogy kezdi kiforrni magát a mű. Folyamatosan építkezünk, fejlesztjük, akár látványvilágban, akár a tánckart tekintve. Több komoly színházi szakembertől is kaptunk visszajelzéseket, hogy látták a darabot és kifejezetten erősnek tartják a dalainkat. Persze vannak hibák, de a negatív kritikákat mindig megfogadjuk és célunk, hogy javítsunk rajtuk. A legnagyobb visszacsatolás pedig maguktól a nézőktől érkezik, nagyon szeretik és többször hallottuk a közönségtől az előadás végén, hogy kár, hogy vége lett, mert sokáig nézték volna még.
Ha már a közönségről beszélünk: ön szerint kiknek szól a darab, ki a célközönség?
0-99 évig bárkinek, de azt kiemelném, hogy ez nem kifejezetten egy gyerekdarab. Szerepel benne herceg, hullámkirály, időmanó, és valószínűleg ebből gondolják sokan, hogy főleg gyerekeknek szól, de a műben sokkal mélyebb gondolatok rejlenek. Számos előadással a hátunk mögött bebizonyította azt a mű, hogy a mondanivalója képes eljutni az egészen kicsi, óvodás korosztálytól az idősebbekig is. Mi írtuk ezt a darabot a saját mondavilágunkról, a saját tengerünkről és a saját történelmünkről. A fiatalabb generációból sokaknak fogalmuk sincs például arról, hogy volt egy csodálatos tihanyi visszhang, ami sajnos a civilizáció áldozata lett, pedig nem szabad elfeledni ezeket az emlékeket és ezeket a mozaikokat kell újra összerakni. Nekünk az a dolgunk, hogy ápoljuk és ébren tartsuk a hagyományainkat, a Balaton mondavilágát, és ezáltal megtanítsuk a felnövekvő nemzedékeknek, hogy ők is ismerhessék ezeket a gyönyörű, Balatonhoz fűződő történeket.
Lényegében erről szól a honlapjukon olvasható jelmondat is: „Jelenbe hozzuk a balatoni mitológiát.” Egyébként reflektál bármilyen modern, jelenleg a világban zajló eseményre a darab?
Persze, lehet párhuzamot vonni, bár nem kötöttük konkrét eseményekhez, de több poénnal és geggel is a mai világra reflektál. Vannak olyan vicces jelenetek és szófordulatok, amelyeket a nézők hatalmas nevetéssel fogadnak és aztán minden előadás végén tíz perces vastapssal ünnepelnek minket. Azt kell, hogy mondjam, hogy megleptük az embereket. Eljönnek hozzánk és egy csodát látnak. A mű nyelvezete csodálatos, a szófordulatok, a rímek, tökéletes a magyar nyelv és nincs idegen szó a darabban, ehhez a kezdetektől ragaszkodtunk. Lipták Gábor művét, a regét hűen tükrözi vissza a darab, nem változtattunk semmit a mondanivalóján. Kapott egy kerettörténetet, de maga a rege sértetlen maradt.
Mindenképpen meg kell említenünk a Rendhagyó terek programsorozat kapcsán magát a helyszínt: augusztus 23-án az előadás Zalahalápon, a Haláp-hegyen lesz látható. Mivel járul hozzá ez a természetes környezet a darabhoz?
Nemrég felléptünk a Vászolyi Víziszínpadon, és egyértelműen visszaigazolást nyert, hogy ez a darab szabadtéren, a Balaton közvetlen közelében, a tó misztifikumában hat igazán. Tehát ahol a békák kuruttyolnak és a bagoly huhog. A Haláp-hegy is egy autentikus közeg, ahova elvihetjük az embereket, ahonnan rálátnak a Balatonra, ettől a darab is különlegesebb lesz. Ez mindenképpen egy olyan helyszín, ami tovább erősíti a darab létjogosultságát és ahol megtiszteltetés nekünk is fellépni.
Minden szavából érződik, hogy milyen szorosan kötődik a Balatonhoz.
A Balaton nekem az életemet jelenti, mivel Balatonszemesen születtem, egy kis faluban nőttem fel, télen-nyáron a Balaton adta a szórakozásunkat. Horgászom kicsi korom óta, vitorláztunk, volt szerencsém közelről, még gyerekfejjel ismerni Bujtor Istvánt, aki többször kivitt minket a vitorlásán. Egy asztalnál ültem Márkus Lászlóval és Psota Irénnel Balatonlellén és Fonyódon a nagynénémnél. Azt gondolom, hogy aki sétál egyet a Balaton partján, az megnyugszik. Én is sokszor ülök a kedvenc helyemen Fonyódon, az Árpád-parton és csak nézem a Badacsonyban lenyugvó napot. Szerintem erre van igazán szüksége az embereknek. Én balatoniként büszkén állítom, hogy ide el kell jönni és fel kell fedezni a környéket. Nekem a Balaton egybeforrt az életemmel. Így született meg a Rege a tihanyi visszhangról is. A legfontosabb, hogy a darab működik: a mai világban le tud kötni ötévestől nyolcvan éves korig bárkit, és azt gondolom, hogy ezért már megérte megírni.
A Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program Rendhagyó terek színházi programsorozatának célja, hogy izgalmas, sokszínű előadások töltsék meg Veszprém és a régió utcáit, tereit, kapualjait. Tulajdonképpen bármilyen területet, ahol egy színdarabot elő lehet adni. Az előadások hozzájárulnak ahhoz, hogy a színház közelebb kerüljön az emberekhez, hogy különböző színházi műfajak mutathassák be magukat, valamint, hogy a régió fiatal alkotói, alkotócsoportjai bemutatkozzanak.
A Brémai muzsikusok 15:00 órakor kezdődik,
a Rege a tihanyi visszhangról, 18:00 órakor veszi kezdetét a Haláp-hegyen.
Mindkét előadás regisztráció köteles.
Brémai muzsikusok regisztráció ITT.
Rege a tihanyi visszhangról regisztráció ITT.
