2023. május 28.
//
Emil, Csanád névnap

Ismét beindult egy vízimalom Veszprémben

Közel 50 év néma csend után ismét beindultak az egyik veszprémi malomnak az őrlői. A Fenyves utcában szerelemprojektként újraindított malom látványőrlésekkel és a veszprémi malomiparról szóló lexikonnyi információval várja az érdeklődőket, mindezt interaktív formában. A Múzeumok éjszakáján portálunkat is körbevezette Tamás Péter, a hely tulajdonosa ott, ahol egykor 0-24-ben folyt az őrlés.

A 21. században Fenyves-malomként éledt újra, de korábban számos néven, többek közt Budai – Pozsgay malomként is ismerték azt az épületet, ami Veszprém malmai közül a 13. volt a sorban, ha a Séd folyási irányától számoljuk őket. Ma a Fenyves utca 65. szám alatti épület az egyetlen olyan malom a környéken, ami nem középkori eredetű, hanem az 1840-es években a városi közgyűlés, vagy ahogy akkoriban megfogalmazták, a veszprémi polgárok közössége építette, majd adták bérbe egyből 3 évre Hanik Pál molnármesternek.

Ezt követően Scherer nevű molnár is üzemeltette, majd az egyik városi tanácsos, Pozsgay Miklós vásárolta meg, aki később molnármesternek állt.

Az ő ideje alatt technológiailag is fejlődött a malom, a Sédre zsiliprendszert építettek, ezzel tudták a vizet a malomcsatornába juttatni, de a kevés vízhozam miatt aztán gőzturbinákat is beszereltek a malomba.

1920-ban aztán véget ért Pozsgay tulajdonlása és ezzel együtt a malomipari munka is ezen a helyen, helyette, ha csak rövid időre is, de bőrkikészítő műhelyként funkcionált Rozsos és Bittmann bőrkereskedők felügyelete mellett az épület.

Ezután ismét visszatértek a molnárok, immáron Hosoff János (Pozsgay fogadott fia) vette át, tovább folytatva apja hivatását.

A malmot a két világháború között benzinmotorossá alakították át, így már saját generátorral termelte az áramot a működéséhez. Viszont Hosoff ideje alatt csődbe ment a vállalkozás, egy árverésen pedig Buday Sándor vásárolta meg, majd tőle fia, Zoltán örökölte meg, aki egészen 1951-ig folytatta itt a munkát. Ezt követően a szocializmusban államosították és igaz, csak „tartalékállományba” helyezték, Budai már csak maga és állatai számára őrölhetett benne, ez egészen 1978-ig tartott, majd hosszú csend következett a malom életében.

Röviden ez a Fenyves malom eddigi története, ami viszont 2019-ben összekapcsolódott egy másik ember életével, pontosabban a vízimalmok iránti szenvedélyével. Tamás Péter, gépészmérnök ekkor vásárolta meg, hogy aztán a műemlék épületben megvalósítsa gyermekkori álmát: saját malmot alakítson ki. Mindezt a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program is támogatta, segítve a helyi történelem értékeinek megőrzését.

Ehhez szinte minden a rendelkezésre állt, hiszen Tamás ismerte a malomipar technológiáját, az épületben még megvoltak a turbinák és szerkezetek, a lelkesedéséről nem is beszélve, amivel nekiállt újra üzemképessé tenni őket.

Habár Tamás életében ez volt az első olyan alkalom, hogy saját malmán dolgozhat, a civil életében mérnökként már több vízimalmot újított fel az országban, de a határon túl is.

Közben pedig folyamatosan gyűjtötte a malomiparhoz kapcsolódó eszközöket, szerszámokat, ezek most ott sorakoznak a Fenyves malomban, mint kiállított tárgyak, amiket meg lehet nézni.

Ugyanis Tamás nem csak saját álmát valósította meg azzal, hogy újraélesztette a veszprémi vízimalmot, azt egyfajta bemutatótérként üzemelteti, ahová bejelentkezés után bárki ellátogathat és élőben, a gépeket működésük közben tudják megnézni, miközben a házigazda mesél. Mesél a malom történetéről és általában a veszprémi és Veszprém megyei malmok történelméről.

Ugyanis volt olyan időszak, amikor 600-nál is több működött a megyében a molnárok pedig naphosszat tevékenykedtek a malmokban. Főleg azért is, mert ahogyan a Fenyves-malom is, úgy ezek a gépek 0-24-ben képesek voltak működni és ez a feszített tempó el is kellett, hiszen nagy igény volt a friss, jó minőségű lisztre, vagy rozsra.

A malom egyszerre összesen 42 mázsa búzát és 32 mázsa rozst tudott megőrölni, ehhez méretes malomköveket használtak, amelyek újonnan az 500 kg-ot is elérték.

Azon kívül, hogy az őrlőgépek folyamatosan zúgtak és zakatoltak az épületekben, Tamás azt is megosztotta velünk, hogy a molnárok mestersége koránt sem volt veszélytelen. Akkoriban nem voltak még védőrácsok a gépek mellett, ezért egy óvatlan mozdulat is komoly sérüléseket tudott okozni, ha nem figyeltek. Ezen kívül az állandó éberség is a molnárok felelősségébe tartozott, hiszen, ha valahol egy beállítási hiba történt, a súrlódástól könnyen lángra tudtak lobbanni ezek a fából készült szerkezetek.

A Fenyves-malomban, habár azon kívül, hogy víz helyett ma már motor hajtja meg a gépeket, minden eredeti, Tamás pedig nagyon figyel ezeknek a berendezéseknek a karbantartására és bővítésére is.

Abban pedig eltökélt, hogy ezt az iparágat minél több emberrel megismertesse, ezért a látványőrlések mellett rendszeresen tartanak a programmal egybekötött langalló sütéseket és interaktív foglalkozásokat. Ahogy elmondta, az idősebb generáció közül sokan emlékeznek még a veszprémi malmokra, köztük az általa felújítottra is, a fiatalabbak pedig sokszor rácsodálkoznak és érdeklődve figyelik ezeket az évszázados technológiákat.

Így volt ez a Múzeumok éjszakáján is, amelyről galériánkban láthatnak még több képet.

Képek
Hajas Bálint
Szalai Csaba

További cikkek

Láthatóvá vált az idő a kiállításon
Láthatóvá vált az idő a kiállításon
A két művész sokáig nem is tudott egymásról, és arról sem, hogy pont ugyanazt a dolgot csinálják egymással szemben. Csupán a Balaton választotta el őket. Az Európa Kulturális Főváros programnak köszönhetően viszont most összekapcsolódott Szalontai Ábel és Szabó Dezső fotóművészek munkássága. A Művészetek Házában péntek este két különböző, mégis egy kiállítás nyílt meg.
Idén sem marad senki rozé, rizling és jazz nélkül Veszprémben
Idén sem marad senki rozé, rizling és jazz nélkül Veszprémben
A Rozé, Rizling, Jazz Napok Veszprém olyan zenei és gasztronómiai fesztiválja, ami 13. éve úgy része a nyári programdömpingnek, hogy még a világjárvány miatt sem maradt el alkalom. Idén az Európa Kulturális Főváros évében ugyanúgy a jól bevált recept szerint készültek a szervezők, de néhány újítás így is bekerült a programok közé. Erről tartottak sajtótájékoztatót csütörtök este a Városháza előtti téren.
Menő zugot építettek a könyvtár egyik szárnyában
Menő zugot építettek a könyvtár egyik szárnyában
Klubhelyiség, társasjátékok, könyvek, eldugott sarkok, nagy közösségi terek, de még podcast stúdió és közösségi iroda is van az Eötvös Károly Megyei Könyvtár felújított épületszárnyában, amit stílszerűen csak Zugnak neveztek el megálmodói. Ez a fejlesztés is az Európa Kulturális Főváros programnak köszönhető, a legfontosabb eredménye pedig, hogy végre elkészült egy olyan hely a városban, ami teljes egészében a fiataloknak szól és a jövőben ők alakíthatják saját igényeik szerint azt, hogy mi történik a falak mögött. Szerda délután fiatalos stílusú, ünnepélyes átadót rendeztek.
Bemutatták a Szombat folyóirat veszprémi, tematikus számát
Bemutatták a Szombat folyóirat veszprémi, tematikus számát
Kedd délután az Eötvös Károly Megyei Könyvtár Kisfaludy-terme adott otthont az eseménynek, a sok felújítás óta pedig ez volt az első rendezvény, mely megvalósulhatott a teremben.
A legveszprémibb évadjára készül a Pannon Várszínház
A legveszprémibb évadjára készül a Pannon Várszínház
Kedd délután a Hangvilla kávézójában ismertették a 2023/24-es színházi évad bemutatóit.