2022. július 1.
//
Annamária névnap

Bereményi Géza volt az Olvasólámpa vendége

Péntek délután az Ünnepi Könyvhét keretén belül a Papírkutya adott otthont az Olvasólámpának, melynek vendége, Bereményi Géza, Kossuth-díjas író volt.

Szerencsés együttállás, hogy Bereményi Gézát Can Togay filmrendező, forgatókönyvíró kérdezte, vagyis a 2000-ben készült A Hídember rendezője és forgatókönyvírója ültek egy asztalnál. Ismeretségük, barátságuk viszont messzebbre nyúlik vissza, Can tizenöt volt, amikor megismerkedett Bereményivel. A hetvenes években Can belecsöppent a „földalatti kultúrát” képviselő társaságba, vagyis olyan művész-író közegbe, ahol az alkotók dühösen, cinikusan szemlélték a világot. Can meg akarta érteni ennek okát, érdekelte a „ködlovagok” gondolkodása, tudni akarta, miért tekintenek ilyen élesen a világra.

A gyerekfejjel kissé ijesztőnek tűnő társaságban Bereményi bizonyult a legérzelmesebbnek, aki szívesen vette Can érdeklődését. Először a zongorán játszva látta Cant, s lenyűgözte játéka.

Az Olvasólámpa általában egy íróról szól, de ebben az esetben két főszereplőről beszélhetünk, annál is inkább, mert előfordult olyan, hogy Can befejezte Bereményi történeteit, mondatait. Akik ismerik az Olvasólámpa sorozatot tudják, hogy nem a beszélgetésen, hanem a felolvasáson van a hangsúly: vagyis a szerző saját maga olvassa fel kiválasztott sorait. Ebből a szempontból is rendhagyó volt a szóban forgó est, hiszen Bereményi Magyar Copperfield című regénye a beszélgetés révén „szólalt meg”, az író kimondottan élvezetesen mesélte el élete történeteit, melyek a regényben is meg vannak írva.

Jó hangulatú est volt, pedig számos olyan sztori is felbukkant az író életéből, ami talán csak utólag vált széppé. Ilyen lehet az is, amikor alig tízévesen 1956-ban a sortűz után áthaladt a Kossuth-téren…

Bereményi mesélt arról is, hogyan vált íróvá; kisebb hazugságnak köszönhető: „Írtam két novellát, kérdezték, hogy van-e egy kötetre való. Mondtam, hogy van, majd hazasiettem és gyorsan megírtam őket.” Mint kiderült, a kezdetekben nem akarta nyomtatásban megjelentetni írásait, ahogy sok pályatársa sem abban az időben.

Az író mesélt Veszprémhez fűződő viszonyáról is, ami egy rendőrségi ügyhöz köthető, melybe véltelenül keveredett bele. Azóta az írónak ez jut eszébe a helyről, és persze a felszabadulás is, tette hozzá humorosan, hiszen végül elengedték.

A beszélgetés végén Can Togay lehetőséget adott, hogy a közönség is kérdezzen, így került szóba a Mozgókép Fesztiválon nemrég bemutatott Bereményi kalapja című film, melyet a nagyközönség majd az ősszel láthat. Bereményi a forgatási időszakról úgy fogalmazott, jó hangulatú munkafolyamat volt, de sok idejét elvette, örül, hogy már hamarosan a közönség elé kerül.

Szabó Eszter
Domján Attila

További cikkek

Szobrok ki- és áthelyezéséről döntöttek
Szobrok ki- és áthelyezéséről döntöttek
Átköltöztetik az Óváros térről a millenniumi emlékművet, és a város több pontján kavicsfogú álteknős miniszobrokat helyeznek ki.
Évadot zárt a Petőfi színház
Évadot zárt a Petőfi színház
Kedden tartották a társulat évadzáró ülését, ahol díjakat is átadtak.
Az optikai illúzióval játszottak a Művészetek Háza kiállításán
Az optikai illúzióval játszottak a Művészetek Háza kiállításán
Négy-szög néven szerveztek kiállítást a Dubniczay-palotában a Művészetek Háza szervezésében a Múzeumok éjszakáján, ami optikai illúzió, a ritmus, a geometria és a színek eszközeinek együttes alkalmazásával vezet be egy különleges művészeti világba.
Halimbai gyógynövények – dr. Szalai Miklós hagyatéka
Halimbai gyógynövények – dr. Szalai Miklós hagyatéka
Halimbáról sok embernek a bauxitbányászat jut eszébe, és nem társítaná a gyógynövényeket a településhez. Ám kevesen ismerik dr. Szalai Miklós esperes plébános hagyatékát, ami máig meghatározza a falu életét. Emléke a hétköznapok része, és az ifjú generációkat is az ő tiszteletében nevelik.
Ismét beindult egy vízimalom Veszprémben
Ismét beindult egy vízimalom Veszprémben
Közel 50 év néma csend után ismét beindultak az egyik veszprémi malomnak az őrlői. A Fenyves utcában szerelemprojektként újraindított malom látványőrlésekkel és a veszprémi malomiparról szóló lexikonnyi információval várja az érdeklődőket, mindezt interaktív formában. A Múzeumok éjszakáján portálunkat is körbevezette Tamás Péter, a hely tulajdonosa ott, ahol egykor 0-24-ben folyt az őrlés.