Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

A felsőörsi szakrális ékszerdoboz

2022. június 17. 22:08 // Forrás: Veszprémi Főegyházmegye
A Balaton-felvidéken nem ritka, hogy történelmi jelentőségű épületekkel vagy romokkal találkozunk. Veszprémtől pár kilométerre található Felsőörs, aminek apró temploma a 13. századtól áll és egyedülálló művészettörténeti értéket képvisel.

A település középpontjában kiemelkedő román-kori templomot Bűnbánó Szent Mária Magdolnának szentelték az 1200-as években. Miután felépült, 300 éven át képe nem sokat változott, de a török hódoltság ideje ezt megváltoztatta. A mohácsi vész utáni években fosztogatók érték el Felsőörsöt és feldúlták a templom életét. Nem sikerült az eredeti állapot visszaállítása, hiszen tűzvész tört ki és hatalmas károkat okozott.

A 16. században, a Batthyányak kegyurasága alatt, a Bűnbánó Szent Mária Magdolna- templom már távolról sem hasonlított az eredeti állapotára. Ekkor Padányi Biró Márton prépost (későbbi veszprémi püspök) visszaszerezte a templom jogait és szívén viselte sorsát. A felújtások folyamán az épület középkori jellegét megtartották, néhány helyen eredeti formáját is vissza tudták állítani. Neki köszönhetően ma is ebben a formában látogatható.

A templom mellett működő, Mária Magdolnáról nevezett világi prépostság (társaskáptalan) alapításáról nem ismerünk középkori forrást. A kis létszámú társaskáptalan képviselői rangos tagjai voltak a veszprémi székeskáptalannak. A prépostság kegyurai a nemzetség felsőörsi ágából kerültek ki. A templom első említése szerint az alapító „Örsi Miske ispán felesége, Osli Margit úrnő az Örsi Mária Magdolna egyház Szent Mihály oltárát Bertalan veszprémi püspökkel felszentelteti, és ez alkalommal a Buhna nevű szolgálót az örsi egyháznak adományozza.”

forrás: www.sumidamagazin.comforrás: www.sumidamagazin.com

1943-ban megkezdődött az épület történeti feltárása, de a történelem ismét közbeszólt. A második világháború miatt a kutatást felfüggesztették, majd az 1960-as években újult erővel folytathatták Gergelyffy András, később pedig Tóth Sándor vezetésével. A régészeti feltárások eredményei alapozzák meg mai tudásunkat a templom életének alakulásáról.

Bebizonyosodott, hogy a fennálló épület legkorábban elkészült része az eredetileg szabadon állónak tervezett homlokzati torony volt, amelyet egy korábbi, kisebb templom elé épített a kegyúr és földszintjén temetkezési helyet alakított ki. A karzat déli és nyugati falán feltárt nyomok egy keskenyebb alapterületű, köztes szinten kialakított kápolna és a hozzá vezető lépcső elvi rekonstrukcióját tették lehetővé. Kivételesen szerencsés helyzet, hogy írott forrás támasztja alá a kápolna létét, amelyben egykor Szent Mihály oltára állt, a toronyaljban alatta kialakított alapítói sír felett.

Erdei Ferenc (OMF) tervei szerint készült felújításban a kutatási eredmények logikus, értelmező és esztétikus rendszerben jelennek meg. A kutatótól és tervezőtől a munkák végeztével, 1966-ban megjelent kismonográfia máig alapvető összefoglalója az építéstörténetnek.

 

vehir.hu
további cikkek
Miért nem a nép választja meg a köztársasági elnököt? Miért nem a nép választja meg a köztársasági elnököt? Vajon miért alakult úgy Magyarországon, hogy a köztársasági elnököt nem a nép választja meg, hanem az a 199 képviselő, akik az Országgyűlésben ülnek? Jogos a kérdés, hogy jobb lenne-e, ha ezt a döntést is közvetlenül az emberekre bíznák, ahogy az időről időre felmerül, amikor éppen turnusváltás van a Sándor-palotában. Cikkünkben bemutatjuk a rendszerváltás korának dilemmáit a közvetlen elnökválasztással kapcsolatban, végül rátérünk arra, hogy mi kellett ahhoz, hogy 2024-ben Sulyok Tamás jelölt lehessen. 2024. február 26. 10:37 Egymást érték a római kisbirtokok a Bakonyalján Egymást érték a római kisbirtokok a Bakonyalján Pannónia provincia virágkorában pezsgő élet zajlott megyénkben: a Balaton-felvidéken villagazdaságok sorakoztak és a Bakonyalján is számos, erre az időszakra datálható kőépületet maradványait találták meg a régészek. Péterváry-Szanyi Brigitta a Pápai járásban zajlott kutatásokon keresztül mutatta be a térség római emlékeit a Múzeumi Szabadegyetem februári előadásában kedden, a Laczkó Dezső Múzeumban. 2024. február 16. 21:02 'Papírmalom állott, most kőhalom' történelem 'Papírmalom állott, most kőhalom' Sóly mellett a Séd partján van egy régi épületrom. Az omladozó falakról ma már nehéz megmondani, hogy mi is volt pontosan fénykorában. Lakóház, templom? Esetleg malom? Aki az utóbbira tippelt, az gondolta helyesen. De még így is maradt egy különlegesség, amit az épület történelme rejt magában. Itt nem búzát, vagy rozst őröltek az elődök. A sólyi malom egy papírmalom volt. 2024. február 3. 21:29 Amiről az időjárás mesél - a valaha volt leghidegebb télutó Veszprémben Amiről az időjárás mesél Amiről az időjárás mesél - a valaha volt leghidegebb télutó Veszprémben "A várba sem szánnal, sem más járóművel nem lehet felmenni. A gyalogjárók már szinte alagutaknak és aknáknak tűnnek fel a fal és az úttestet borító hóhegy között." - Az előző tudósítás 1929 februárjában született Veszprémben. De, hogy hogyan is gyötörte pontosan a valaha mért leghidegebb február az elődöket, arra Kovács Győző meteorológus, helytörténeti kutató emlékezik vissza írásában. 2024. február 15. 13:08

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.