Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. július 25. Kristóf, Jakab
Veszprém
18°C
2024. július 25. Kristóf, Jakab
Veszprém
18°C

Zöld erdőben jártam, locsolkodókat láttam... - húsvéthétfő hagyománya ma is él

2022. április 18. 12:00
A húsvéti locsolkodás hagyományát nem kell temetni. Sőt, valójában reneszánszát éli ez a népszokás néhány helyi közösségben is. Cikkünkben helyi személyes példákon keresztül bemutatjuk, hogyan zajlott régen a locsolkodás, és milyen formában van jelen a mai fiatalok életében a húsvéthétfői néphagyomány.

A húsvéti locsolkodás szimbolikája vélhetően egészen a pogány időkig nyúlik vissza, mindenesetre Magyarországon a 17. és 18. századból maradtak ránk az első írásos emlékek erről a népszokásról Apor Péter, történetíró feljegyzéseiből. Ezek alapján „…úrfiak, alávaló, fő és nemes emberek húsvét másnapján az az vízben vetü hétfün járták a falut, erősen öntözték egymást az leányokat hányták az vízben…”

A locsolkodás itt már a keresztény kultusszal összekapcsolódott, a vízzel való meghintés a keresztségre is utalt, korábbi eredete azonban a termékenységgel volt kapcsolatban, valamint szintén a húsvéti locsolkodás legendaköréhez tartozik az a történet is, miszerint az asszonyokat, akik Jézus feltámadását hirdették, vízzel próbálták elkergetni és elhallgattatni.

A húsvéti ünnepkör ezen hagyománya a 20. és 21. században is jelen van Európa keletebbi felén, a szláv területeken, Csehországban, Lengyelországban, Szlovákiában és Ukrajnában, de ugyanúgy hazánkban, Magyarországon is, viszont az évtizedek alatt a néphagyományokból sokkal inkább egy közösségi programmá avanzsált át.

Markó András - Húsvéti locsolkodás c. festménye (1889)Markó András - Húsvéti locsolkodás c. festménye (1889)

Ha a locsolkodást mégis a néphagyományok szemüvegén keresztül nézzük, sokaknak a népviseletbe öltözött legények és fiatal lányok rémlenek fel, előbbiek nagy vödör hideg kútvízzel öntik le a gyengébbik nem képviselőit. Tény, hogy a locsolkodásnak főleg faluhelyen voltak effajta megoldásai is, viszont, ahogy Gyula (80) portálunknak elmesélte, ők fiatal korukban is szépen kiöltözve, de már inkább kölnivel járták 2-3-man fiúk azokat a házakat, ahol ismerős lányok voltak. Ismertek olyan történetek is, hogy egy-egy hidegebb húsvétkor, miután a lányok a nyakukba kapták a jéghideg vizet, komoly tüdőgyulladást kaptak, ezért hiába nőtt fel Gyula is falusias környeztben Veszprém mellett, ők már a kölnit használták a locsolkodáshoz, ahogy az ő édesapjáék is a 20. század első felében egy kezdetlegesebb illatos módszerrel, szappanos vízzel hintették meg a lányokat húsvéthétfőn.

Mindezért pedig a néphagyományoknak megfelelően festett tojást, sonkát és kalácsot kaptak, valamint a rögtönzött megvendégelés során süteményeket, főleg kuglófot, idősebb korukban pedig bort szolgáltak fel.

A vödör víz és a kölni közt helyezkedik el valahol a szódásszifonos megoldás, ez szintén a 20. század közepétől terjedt el és előszeretettel alkalmazták a fiúk, sőt, ahogy egy balatonalmádi fiatal fiútársaság is teszi, a mai napig ezzel indulnak el húsvéthétőn körülbelül 8-10-en az ismerős lányok lakására, hogy aztán kerti kút hiányában ezekből a palackokból locsolják le őket a hagyományok szerint.

A huszonéves társaság egyik tagja, Gergő mesélte portálunknak, hogy már hetekkel húsvéthétfő előtt elkezdik szervezni ezt a számukra közösségi programot, hiszen van olyan tagja a baráti társaságnak, aki csak ezért utazik haza más városból, hogy részt vegyen barátaival a locsolkodáson.

Ilyenkor ők is főleg ismerősöket keresnek fel és, ahogy Gergő mondta „ők maguk szifonosak” tehát ezzel a módszerrel gondoskodnak arról, hogy ne hervadjanak el a lányok.

Forrás: mti / Balázs AttilaForrás: mti / Balázs Attila

Habár a célállomásokat előre tudják és szólnak is a lányoknak, hogy érkezni fognak, volt rá példa nem egy alkalommal, hogy a fiatal vidám fiútársaságot az utcáról hívták be idegen lányos házakba, hogy locsolják meg a család női tagjait. Ilyenkor a klasszikus „Zöld erdőbe jártam...” vers kíséretében ugyanúgy előkerül a szifon is.

Gergőék a hagyományoknak megfelelően hímestojásokat, esetleg süteményt, valamint egy-egy pohár bátorító italt fogadnak el ilyenkor. Általában reggel fél 8-kor indulnak el és délután háromkor az egyik barátjuk nagymamájánál egy klasszikus húsvéti menüvel zárják a locsolkodást.

Ezt a hagyományukat egyébként körülbelül 5 éve elevenítették fel – a járványhelyzet alatt persze nem mentek locsolkodni – előtte gyermekkorukban vettek részt utoljára ilyenben, de, mint Gergő többször is kiemelte, számukra ez az egyik kedvenc közös program az év során, ami az összejövetelről, a találkozásról szól, aminek a locsolkodás hagyománya adja meg a keretét.

A körénykebli fiatalok tehát felfedezték a locsolkodás néphagyományában rejlő lehetőségeket, viszont akár még a náluk is fiatalabbak körében is szétnézhetünk, a hagyomány itt is képviselteti magát.

Andrea egy veszprémi általános iskolában tanít, ő mesélte portálunknak, hogy a húsvét utáni első tanítási napon mind a lányok, mind a fiúk készülnek a locsolkodásra. Ilyenkor a fiúk behozzák az iskolába a kölnit, a lányok pedig csokitojásokkal készülnek, de kizárólag azoknak a fiúknak adnak, akik meglocsolják őket.

Andrea elmondta azt is, a gyerekek körében ragadós ez a szokás, ha például valamelyik fiú nem készült kölnivel, az kölcsönkéri társaitól, hogy ő se maradjon ki a locsolkodásból. Persze ezek a 10 év körüli gyermekek már furfangosabbak és legtöbbször megvárják az első óra kezdetét, hogy a szünidei élménybeszámolók mellett akkor ejtsék meg a locsolkodást is, ezzel is kitolva a tanóra kezdetét.

Hasonlóan történik falusias környezetben is ez a húsvéti hagyomány, erről már Mónika, egy Veszprém környéki település tanítónője mesélt nekünk, aki olyan kisgyermekről is tud az iskolában, aki saját maga készít illatos vizet virágszirmokból és rozmaringszállal locsolja meg a lányokat.

Korábban nagyobb hagyománya volt, hogy a fiúk húsvéthétfőn a falu utcáit járva keresik fel a lányos házakat, ilyenkor a szokásos tojásokon és süteményeken kívül a malacpersely tartalma is bővült, legalábbis ilyen megfontolás is állt a fiúk locsolkodása mögött, viszont elsősorban itt is az iskolában történik a locsolkodás egy nappal a néphagyomány által kijelölt húsvéthétfő után.

Tehát a húsvéti locsolkodás a folklórnak egy olyan eleme, ami a mai napig nem halt ki a kultúrából. Persze számos ponton átalakult és már funkciójában is új elemeket tartalmaz, de így is szerepet vállal a kisközösségek összetartásában, mi több, van olyan eset, hogy ez lesz az eszköze az alulról induló közösségépítésének.

 

Nyitókép: mente.hu

Hajas Bálint
további cikkek
Csak Zene: különleges kiállítás nyílt a művészetek kereszteződéséből a KUNSZT!-ban Csak Zene: különleges kiállítás nyílt a művészetek kereszteződéséből a KUNSZT!-ban A Danubia Zenekar, a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) és a KUNSZT! közös szervezésében rendhagyó kiállítás nyílt július 24-én, amely augusztus 24-ig tekinthető meg a Kunszt! kávézóban. A "Csak Zene" című tárlat egy hármas együttműködés eredménye, amely az előadó-művészet, a vizuális művészet és a design világát ötvözi. tegnap 20:54 Indul a Kőfeszt – a nyugalom fesztiválja, a Pannon Egyetem támogatásával Indul a Kőfeszt – a nyugalom fesztiválja, a Pannon Egyetem támogatásával Immár a hatodik alkalommal rendezik meg a Kőfesztivált, július 31-től augusztus 4-ig. Összesen 120 programmal várják az érdeklődőket, 6 településen, és 12 helyszínen. 2024. július 23. 14:59 Egy kis kreativitással életre szóló élményt szerzett magának egy fiú a VeszprémFesten VeszprémFest Egy kis kreativitással életre szóló élményt szerzett magának egy fiú a VeszprémFesten Nem egyedi eset egy koncerten vagy sportmérkőzésen az, amikor a közönségből egy jól látható táblára felírt üzenet célba ér, így pedig valaki boldog tulajdonosa lehet egy meznek, kedvence dobverőjének és még sorolhatnánk az így új gazdára lelt relikviákat. Az idei VeszprémFesten a Milky Chance koncertjén viszont egy fiatalember egészen más üzenetet fogalmazott meg a tábláján, ami aztán célba is ért, örökre szóló élményt adva neki. 2024. július 22. 14:30 Ilyen jól még nem szólt az Africa Veszprémben VeszprémFest Ilyen jól még nem szólt az Africa Veszprémben De nem csak az Africa. A VeszprémFest szombati zárónapjára Kaliforniából érkezett a Toto, és bár a zenekar tagjai közül többen már a hatvanas éveiket tapossák, kétórás fellépésüket úgy tolták végig az eső miatt az arénába költöztetett koncerten, hogy esélyt sem adtak adnak annak a kritikának, hogy csupán egy kelet-európai haknira jöttek Veszprémbe. 2024. július 21. 14:34

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.