Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. június 15. Jolán
Veszprém
15°C
2024. június 15. Jolán
Veszprém
15°C

Megoldás Mozgalom Veszprémben: A nehézségek nagy részét kiválóan meg lehetne oldani digitalizációval

2022. március 28. 11:53
Mozgalmának többi tagjához hasonlóan Simor István sem tartja magát politikusnak, mégis komplett politikai programot hirdettek a Megoldás Mozgalommal, amelynek fő hívószava az ország digitalizációja. A Gattyán György nevével fémjelzett tömörülés helyi jelöltjével beszélgettünk a kitörési pontokról, a kihasználatlan lehetőségekről és a Megoldás Mozgalom valódi, választási ciklusokon túlnyúló céljairól is.

Simor István is sikeresen teljesítette azt a feltételt, ami az országgyűlési választáson való elinduláshoz szükséges: összegyűjtötte az 500 érvényes támogatói aláírást, így Veszprém megye 1. számú választókörzetében az ő neve is ott lesz a szavazólapon április 3-án, méghozzá a Megoldás Mozgalom logója alatt.

A Gattyán György által alapított mozgalom pár hónapja tűnt fel a politikai palettán, és amikor célegyenesbe fordult a kampány, ők is mind a 106 egyéni választókörzetben fel tudták vonultatni a jelöltjeiket. A Megoldás Mozgalom emberei mégsem mondhatók klasszikus politikusoknak, sokkal inkább civilek, vagy üzletemberek és ezt a sort erősíti Simor István is, a veszprémi jelölt.

Habár ő maga nem csinál titkot belőle, hogy lakhelye szerint nem a választókörzetben él – egyébként ez igaz az ellenzéki összefogás és a Mi Hazánk jelöltjére is – gyermekkora mégis ide, Királyszentistvánhoz és Veszprémhez köti. Ahogy portálunknak mesélte, fiatalként tűzoltóként dolgozott, de egy katasztrófahelyzet elhárítása során olyan sérüléseket szenvedett, hogy le kellett szerelnie, ezután fordult az épületgépészet felé, ami eredeti szakmája volt.

Idővel felnőtt ez a vállalkozása, ráadásul olyan speciális területen mozog, ahol elsősorban a magyar kastélyoknak a felújítására és hasznosítására helyezi a legnagyobb hangsúlyt. Simor István civil munkája itt ér össze Veszprémmel és a választókörzettel, ugyanis saját állítása szerint a környéken egy olyan kihasználatlan lehetőséget emészt fel az idő vas foga jelenleg is, ami kellő akaraterővel a környék egyik kiemelt turisztikai vonzereje lehetne. A hajmáskéri Mária Terézia Tüzér Laktanya felújítás után alkalmas lenne konferenciaközpontnak, szállodának, kiegészítve hadtörténeti múzeummal. Ez pedig nem csak Hajmáskér fellendítésében vállalna szerepet, hanem Veszprém lehetőségeit is kibővítené és valamelyest tehermentesítené a megyeszékhelyet.

A másik személyes kötődése Királyszentistvánoz fűzi, itt Simor István egy régi adósságot törlesztene a magyar kultúrtörténettel szemben, ugyanis méltatlannak tartja, hogy az államalapítás korának egyik kiemelt helyszínén a mai napig nincs egy emlékmű, ami a Koppánnyal vívott harcra emlékeztetne. Ha a térség nagyobb figyelmet szentelne erre, akár látogatóközponttal és további szolgáltatásokkal lehetne bővíteni, ezzel is erősítve a térség vonzerejét, vallja a Megoldás Mozgalom jelöltje.

Mindezek Simor István személyes és egyéni tervei közt szerepelnek képviselőként, viszont ezeknél sokkal komplexebbek azok az ötletek, amelyeket nem csak ő, hanem az egész Megoldás Mozgalom is a zászlajára tűzött és Veszprémnek is kitörési pont lehetne a jövőben szerinte.

Itt a hívószó a digitalizáció, elsősorban a fenntarthatósággal és az azzal kapcsolatos megoldásokkal összekötve. Hogy pontosan mit takar ez, arról a képviselő-jelölt részletesen beszélt portálunknak.

A gazdaság egyik speciális ága a karbonüzlet, ami Nyugat-Európában, de már tőlünk keletebbre is hatékonyan működik, mi mégsem léptünk még semmit előre ezen a területen. Pedig a lényege nagyon egyszerű és egy klasszikus win-win helyzetet teremtene, ahol az átlagemberek is jól járnának a nap végén. Nézzük meg közelebbről a lakótelepi társasházakat energetikai szempontból. Le lehet szigetelni őket, fel lehet szerelni rájuk napelemeket, ezek mind hasznos megoldások, de önmagukban csak a rezsikiadásokat csökkentik. Holott lehetne, hogy ezek után bevételt is termeljenek a házaknak és az abban lakó családoknak. Ehhez nem kellene más, mint kifejleszteni és felszerelni ezekre az épületekre olyan auditált mérőberendezéseket, amelyek nem csak mérik, hanem átváltják kreditekre is a megtakarítást. Ezek pedig értékesíthetők a piacon. A nagy karbonlábnyommal rendelkező cégek megveszik ezt a társasházaktól, így kiváltva a környezetvédelmi büntetésüket. Tavaly a mátrai hőerőmű 70 milliárdot fizetett be a káros anyag kibocsátása után. Képzeljük el, ha ennek az összegnek csak a fele a társasházakhoz, vagy önkormányzatokhoz került volna, mekkora plusz forrás került volna az emberekhez? Mi mégsem élünk ezzel a lehetőséggel, inkább szórjuk ki a pénzt az ablakon.

Simor István szerint egy ilyen rendszer kifejlesztése 2 év alatt lehetséges, ami beüzemelés után már az első évben számszerűsíthető eredménnyel járna. A kulcs pedig a digitalizáció, hogy éljünk a technika adta lehetőségekkel.

Ez az a gondolkodásmód az, ami őt is meggyőzte, hogy csatlakozzon a Megoldás Mozgalomhoz, viszont korán sem politikai ambíciók vezérlik. Ahogy fogalmazott: „A legfontosabb, hogy az emberek megismerjék ezeket a lehetőségeket és, ha van rá fogadókészség, én mindent megteszek azért, hogy megvalósítsuk mindezt. Már azt is sikernek könyvelem el, ha sikerül elindítani egy újfajta gondolkodást.”

A Megoldás Mozgalom tehát egyfajta paradigmaváltásra törekszik a magyar közéletben, aminek elsősorban az emberek fejében kell lezajlania. Mindehhez pedig a digitális megoldások elterjesztését használnák, és itt el is érkeztünk ahhoz a stratégiai szemlélethez, amit ők képviselnek, és ami már nem csak üzleti, hanem sokkal inkább társadalmi hatásokat vonzana maga után.

A társadalom legnagyobb problémája a közbeszéd és a közbizalom rossz helyzete. Mi mind a kettőre kínálunk megoldást a digitalizáció segítségével” – mondja Simor István. „Nézzük meg a mostani helyzetet a munkaerőpiacon! Az emberek nagy része összeszerelő üzemekben dolgozik robotként. Ez rontja a morált és egyáltalán nem erősíti a felelősségérzetet. Ha viszont megfelelő oktatással megtanítanánk nekik ezeket a modern digitális rendszereket és azok működésének az elvét és lényegét, elkezdenének lelkileg és nem utolsó sorban anyagilag is fejlődni. Olyan munkájuk lenne, ahol tényleg éreznék, hogy a társadalom, a környezetük szempontjából valami hasznosat állítanak elő. A politikai ideológiák háttérbe szorulnának, így boldogabb emberek lennének. Idővel ők maguk is elkezdenének vállalkozni, ami egy öngerjesztő folyamattal magával húzza a többi iparágat is. Ez a jóléti társadalom kulcsa. Csak akarat, majd összefogás kell hozzá. Az akarat már megvan nálunk.

A mindennapokban használt rendszerek mellett Simor István tovább folytatta a sort, hol lenne még előnye annak, ha átállna Magyarország a digitalizációra.

„Ha bevezetnénk a digitális pénznemet, nem lehetne nokiás dobozokban kenőpénzekkel játszani. A pénz útja egyértelmű lenne és visszakövethető. Egy közbeszerzési eljárás során nem lehetnének túlárazott termékek és szolgáltatások, hiszen egy algoritmus folyamatosan figyelné a pénzek áramlását és jelezne, ha valahol kiugró értékeket talál. Mindez megszüntetné a körbetartozásokat is, így pedig a lánc végén a munkásoknak is sokkal több jutna amellett, hogy a cégnek is profitot termel ez a tiszta és átlátható folyamat.”

De ugyanígy alkalmazható lenne az egészségügyben, ahol könnyen meg lehetne oldani, hogy az orvossal a konzultációkat otthonról, webkamerán keresztül folytassák le a páciensek, vagy az államigazgatásban, hogy ne kelljen minden hivatalos papír miatt sorban állni az okmányirodában.

Hozzátette még, alig 5-6 éven belül akár 3 millió új munkahelyet is teremtene ez az ágazat, ha minden területre kiterjesztenék.

A Megoldás Mozgalom tehát Simor István szerint olyan politikai programot hirdetett meg, ami a megszokott frázisok helyett inkább ezt az új kultúrát hirdeti Magyarországon. Így pedig nem is lehet őket behatárolni jobb, vagy baloldali világlátás szerint. Pláne azért sem, mert az alapítók és az azóta csatlakozott tagok is főleg az üzleti világból érkeztek, úgy, ahogy Simor István is. A választáson való elindulás pedig nem egzisztenciális és nem hatalmi kérdés a részükről. A veszprémi jelölt is inkább arra szeretné felhasználni a rá irányuló figyelmet, hogy szélesebb körben terjessze ezt a gondolkodásmódot, vetélytársaira pedig nem ellenfélként, hanem partnerként tekint, abban az esetben, ha segítenek megvalósítani ezeket az elképzeléseket.

Kitért arra is, hogy szándékosan nem alakultak párttá, hiszen, ahogy fogalmazott: "Mi nem egy általános értelemben vett politikai párt vagyunk, hiszen nem vagyunk politikusok. Mi egy alulról építkező szervezetként indultunk, mozgalomként sok szimpatizánssal. De, mivel bizonyos dolgokat, például az egészségügy vagy oktatás területén, csak pártként tudunk megvalósítani, így párttá alakultunk. Ha valaki így nézne a Megoldás Mozgalomra, akkor a sok sztereotípia, ami a pártokkal szemben él az emberekben elnyomná a valódi üzenetünket, hogy a világ működhetne másképpen, jobban is. Azt kell észrevenni, hogy nehézségeket, amikkel küzdünk kiválóan meg lehetne oldani a digitalizáció segítségével.”

A Megoldás Mozgalom ezért nem kizárólag a 2022-es választások miatt jött létre, a most meghirdetett irányvonalukat a jövőben is képviselik majd és keresik a lehetőségeket, hogy táptalajra találjon a magyar társadalomban.

Hajas Bálint
Domján Attila

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.