Valószínűleg mindannyian hallottunk már arról, hogy napi nyolc pohár vizet kellene innunk. Ez csupán tévhit, hisz nem lesz tőle fényesebb a bőrünk, sem a gondolataink tisztábbak, sőt, még energikusabbak sem leszünk- mondja dr. Jen Gunter egy, a TED oldalára feltöltött tavalyi videóban.
A TED Body Stuff című podcast szerzője szerint rengeteg tévhit kering testünk biológiájával kapcsolatban, amiért részben a reklámokat és az áltudományokat teszi felelőssé. Mint mondja, a napi nyolc pohár víz legendája is sületlenség.
„Az esetek többségében a tested jelez, ha vízre van szükséged, köszönhetően ennek a csodálatos, lenyűgöző, de alulértékelt szervnek: a vesének.”
A TED-es videóban a vese működésével kapcsolatban részletezi, hogy bár sokszor szűrőként és hulladékeltávolító rendszerként tekintünk páros szervünkre, ez sem teljesen igaz-mondja. A testünk egy olyan környezet, ahol minden folyadéknak és vegyi anyagnak kényes egyensúlyban kell lennie, és valójában vesénk inkább ebben a munkában vesz részt: az idegrendszerünkkel és a különböző hormonokkal folyamatosan monitorozza, mi történik bennünk, és valós idejű módosításokat végez a folyadék, a só és más anyagok szintjével kapcsolatban. Ha valaminek a szintje túl magas, vagy túl alacsony, az káros. A vese feladata, hogy az anyagok szintjét egyensúlyban tartsa. Ha valami nem szükséges, az lényegében vizelet formában távozik.
Gunter azt is mondja, a minél több vízfogyasztás nem javítja a veseműködést: „Képzeld el, hogy sokat izzadsz, és így a vér sok vizet veszít. A vesék tudják, hogy a vértérfogat csökken, még ha egész kis mértékben is, és hogy a vér egyre sósabb lesz, még ha egész kis mértékben is. Ezt úgy kompenzálják, hogy több vizet juttatnak a vérbe, ezzel a vizeletet koncentráltabbá válik. Ha a vesék azt érzékelik, hogy a vizeletből nem lehet elég folyadékot visszaforgatni, jelzik, hogy igyál, vagyis szomjas leszel. Ha nem áll rendelkezésre folyadék, a szomjúság egyre erősebbé válik. Ha valakit ténylegesen kiszáradás fenyeget, nem lesz kétsége afelől, hogy szüksége van-e vízre. Mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy hozzájusson. Ez az egyik legalapvetőbb ösztönünk, amely nagyon hosszú idő alatt alakult ki, olyan környezetben, ahol a tiszta víz közel sem volt annyira könnyen elérhető, mint ma.”
De ha nem kell a napi nyolc pohár, akkor mennyi szükséges?
A válasz Gunter szerint egyszerű: akkor igyunk, amikor szomjasnak érezzük magunkat. Vallja, hogy bízhatunk testünkben, hiszen jelezni fog a megfelelő időben. Azt azért hozzáteszi: az üzenetküldő rendszerünk a kor előre haladtával megkopik, és ha az orvos nem mond mást, nem szükséges számolgatni, hogy mennyi vizet iszunk.
A videóval és Gunter állításával kapcsolatban érdemes hozzátenni, hogy több szakember is egyetért abban, hogy a napi vízigényünket számos dolog befolyásolhatja, a betegségtől kezdve a fizikai aktivitáson át a környezetünk klímájáig sok minden. A napi nyolc pohár legendája állítólag egy 1945-ös publikációból ered, miszerint ennyire van szüksége egy egészséges felnőttnek akkor, ha nem csinál egész nap semmit, csak henyél. Ugyanez az írás azt is megjegyzi - csak kikopott már az emlékezetből- ,hogy ételeink is tartalmaznak vizet, amelyek egy része fedezi a napi folyadékszükségletünket.
