„Ha ünnepelsz, ünnepelj egészen. Az ünnep az élet rangja, felsőbb értelme” – írja Márai a Füves könyvben. „Tisztálkodjál, belülről és kívülről, felejtsd el a hétköznapokat.”
A húsvét pont ilyen, van benne valami a természet ujjáéledésének vad öröméből. Jézus kereszthalála és feltámadása egyúttal a tavasz ünnepe is. A táj, amely az előbb még dermedt és élettelen volt egyszer csak megelevenedik és kitárul. Minden tavasz egy-egy feltámadás, az újrakezdés reménye.
Ha szerencsénk van és süt a nap, akkor már a teraszon teríthetünk a családnak húsvéti ebédhez, először az évben. A gyerekek a rügyező bokrok, virágzó gyümölcsfák között szaladgálnak, keresik az elrejtett ajándékokat, a nyuszi fészkét. Emlékszem, gyerekkoromban nekem mindig a zöldellő árpában rakta le a nyuszi az ajándékot nagyanyámék kertjében. Azóta sem látok akkora árpát húsvétkor.
Van viszont nárcisz, tulipán és illatos jácint, aminek illata már egymagában felér az ünneppel. A húsvéti ünnepkörben nagy szerep jut a virágoknak, a zöldnek, a természetnek hiszen a nagyhét, a húsvét előtti hét virágvasárnappal kezdődik. Régen ezen a napon zöld búzát szakítottak a lányok és beletették a mosdóvízbe, hogy szép sima legyen az arcbőrük. Zöld csütörtökön valami zöldet kellett főzni, káposztafélét, spenótot, csalánt, hogy jó termés legyen. S azután következik nagypéntek, ami a néphiedelem szerint egészség- és termésvarázsló nap, a megtisztulás napja. Sok babona, hiedelem fűződik hozzá.
Általában esős, borús idő szokott lenni ezen a napon, ezért mondják. „nagypénteken mossa a holló a fiát”. A népi kalendárium szerint nagypénteken napkelte előtt az asszonyok meztelenül körülszaladták a házat a Muravidéken, mágikus kört húztak köré, azért, hogy a terület védve legyen minden ártalomtól. Kint a kútnál mosakodtak, hogy elkerülje őket a betegség, a himlő és, hogy frissek legyenek. Meg kell hagyni, van benne valami, aki hajnalban fut, utána képes hideg vízben megmosdani, az biztosan felfrissül ma is. Arról nem is szólva, hogy régen húsvét előtt szigorú böjtöt tartottak, tejet, hajában főtt krumplit, egy kis pattogatott kukoricát és halat ettek.
Szombaton, a gyásznapon már szinte semmit nem csináltak, a férfiak legfeljebb tisztogatták a fákat, reszelték a tormát, mert a jó erős tormát megreszelni, valódi férfimunka, könnyfacsaró illata garantáltan elűzi a gonosz lelkeket. az asszonyok főzték a sonkát, tojást, kenyeret sütöttek, de feltámadásig nem szegték meg. Amikor megszólaltak a feltámadásról hírt adó harangok, akkor kezdődött az ünnep.
A lakoma után húsvéthétfőn van mit lejárni. Locsolkodás helyett egyre több család kerekedik fel és kirándul a természetbe, kibiciklizik a tóhoz, vagy a közeli hegyekben indulnak kiadós sétára a jóllakott polgárok.
