Csaba Lilla költőnő első kötete 2018-ban jelent meg, termékeny alkotó; a szóban forgó demencia-versciklus már az ötödik könyve. Korább műveiben a Sclerosis multiplex betegség keltette belső érzéseit írja le, hiszen Lilla nem csupán hírből ismeri a kort. Irányelve, hogy ha beszélünk a betegségről, félig már le is küzdöttük. Az irdalom egyébként is, de a diagnózis után még nagyobb szerepet kapott Lilla életében.
Legújabb műve is személyes ihletettségű, ugyanis – ahogy a kötetbemutatón kiderült - egy közeli rokonának a történetét dolgozza fel, méghozzá - többek között – azért, hogy ilyen módon is tabukat döntögessen, belső kapaszkodót adjon a versek által, szerinte ugyanis nem szégyen a betegségről, és nem szégyen nehéz élethelyzetekről megynyílni, sőt. A kötetben a demenciának a folyamata íródik meg, a felismeréstől egészen addig, míg már idegenné nem válik a világ…
A kötetben szereplő versek nem a hagyományosan megszokott címmel vannak ellátva, hanem számozott képek különböztetik meg őket. Ennek oka, egyfajta tükörkép érzékeltetése, valamint a képről képre haladás mutatja magát a leépülés folyamatát. Ehhez Lukács Ildikó illusztrációi is hozzá segítenek. Külön érdekesség, hogy a kötet végén egy cd-s összeállítás is található, melyben maga a költőnő olvassa fel a kötet verseit.
A bemutatón szóba került, hogy a demencia valójában sokkal több embert érint, mint hinnénk, mégis, kevés szó esik róla. A belső világba történő beszorulás, az önelvesztett állapot elsősorban az érintettnek nehéz, de a közvetlen környezetben is komoly lenyomatot hagy.
prof. Dr. Kálmán János pszichiáter, a Magyar Demencia Társaság elnöke a következőket írja a kötetről:
„Csaba Lilla „Holt terek tükrei” című kötete tudomásom szerint egyedülálló a maga nemében a világon. Poeta ezzel a témával versciklus formában még nem foglalkozott. A költőnő verseinek hitelességét saját élménye, Alzheimer beteg családtagjának élete adja, felhívva a figyelmet arra, hogy az „önelvesztés” mindennapi drámája micsoda mérhetetlen erőpróba a betegeknek és hozzátartozóknak.”
