2021. október 18.
//
Lukács névnap

Szobortúra a Szobornék városa szerzőjével

Szobortúrával egybekötött Séd bemutatót tartottak kedd délután. A szobortúrát Csuhai István, a Sédhez kapcsolódó könyvsorozat szerzője vezette.

„2016-ban jelent meg Bors István Fiú kecskével című veszprémi szobráról az írásom, ezt olvasva keresett meg Ladányi István – akivel régóta jóban vagyunk -, hogy mi lenne, ha a Sédben közölnék az írást” – innen ered tehát Csuhai István, az Élet és Irodalom hetilap versrovat-vezetőjének viszonya a Séd kritikai lappal.

A Szobornék városa kötet – mely tavaly készült el - tizennégy írásból áll, döntő többsége a Séd korábbi számaiban jelent meg. A szöveg a szerző által készített fotókkal egészül ki, a korszak pedig, amely megelevenedik, az 1961 és 1987 közötti időszak.

Mint kiderült, a szerző gyermekkorából is egészen komoly, erős emlékképek maradtak bizonyos szobrokról, végül már felnőttként, Debrecenben fogott neki komolyabban is, egy családi nyaralás során. Csuhai a fényképezésen túl nem megy el a szobor története mellett sem, ebből hallhattunk ízelítőt a szobortúra során.

 A kisebb idegenvezetés a szobrok apró történeteire is rávilágított; Csuhai Istvánnal készült korábbi interjúnkban a következőket mondta a szoborfotózás szenvedélyéről:

„ha az utcán lencsevégre kapsz egy embert, valószínűleg megfordul, és megkér, azonnal töröljem ki a fényképet. A szobrok közül még egyik sem háborodott fel, ráadásul nem véletlen vannak a tereken, hiszen a „közhöz” tartoznak, és a cél, hogy minél több ember beléjük ütközzön, minél többen lássák őket.”

Csuhai, a saját szerzői oldalán így fogalmaz a kötetről: "A Szobornék városa persze nem szabályos veszprémi szoborkalauz, hiszen, ahogy a mondás tartja, van még bőven ott, ahonnan ez jön; azt a célt viszont, amit a könyvbe gyűjtéssel kitűztem magam elé, reményeim szerint eléri. Abban is bízom, hogy lesznek olyanok, akik az adott szobor előtt állva elolvassák a könyv vonatkozó darabját, és igazolva látják majd saját észrevételeiket; de ha más következtetésekre jutnak egyik-másik szoborral kapcsolatban, az is csupán azt fogja bizonyítani, a műalkotás értelmezése mindenkor szabad.”

Szabó Eszter
Kovács Bálint

További cikkek

Nagy sikerrel zárultak a design gyerekfoglalkozások a Dubniczayban
Nagy sikerrel zárultak a design gyerekfoglalkozások a Dubniczayban
A DEMO Egyesület a VEB 2023 EKF támogatásával design tematikájú gyerekfoglalkozásokat tartott a Dubniczay-palotában helyi kulturális kötődésű témákban. Az egyes szekciókra, mint például a textiltervezés vagy a formatervezés öten jelentkezhettek, de a csapat nyitott volt a túljelentkezésre is, amennyiben a figyelem megosztását nem akadályozta. A DEMO elnökével, Berta Barnával és feleségével Berta-Szénási Pannával – négygyermekes családfőkkel - beszélgettünk a program lezárásának apropójából…
Nemesvámosra érkezett az országos koncertsorozat
Nemesvámosra érkezett az országos koncertsorozat
A település adott helyet a zenészek megsegítésére indult Őszi Hacacáré nevű országos programsorozatnak szombaton.
Műalkotások és lomok közös kontextusban
Műalkotások és lomok közös kontextusban
Andrási Gábor művészettörténész beszélgetett Vörösváry Ákos műgyűjtővel, az Első Magyar Látványtár megalapítójával csütörtök délután a Kunsztban.
Megjelent a Séd
Megjelent a Séd
Megjelent a Séd kritikai lap idei ötödik száma.
Az ország legnagyobb szamizdat-gyűjteménye jöhet létre Veszprémben
Az ország legnagyobb szamizdat-gyűjteménye jöhet létre Veszprémben
A Laczkó Dezső Múzeum a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa Program támogatásával új projektet indított „Szamizdat – Erjedés a felszín alatt” címmel. A projekt célja a rendszerváltás történetét és korszakát bemutató kiállítás anyagának gyűjtése és feldolgozása, ezzel az ország egyik legfontosabb ilyen jellegű irategyüttese jön létre.