A projekt részleteiről és eredményeiről kedden szakmai konferencián számoltak be a kutatás vezetői, valamint alprojektvezetői.
Dr. Vonderviszt Ferenc rektorhelyettes elmondta, az egyetem életében egyre meghatározóbb a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység, ennek megfelelően közel 120 kutatás megvalósításában vettek részt az utóbbi időszakban. „Törekszünk arra, hogy ezek a kutatások cégekkel közösen valósuljanak meg, s a lehető legmodernebb technológiákon alapuljanak, hiszen kiemelten fontos számunkra, hogy az intézmény a gazdaság erősítéséhez hozzájáruljon.
Vonderviszt Ferenc
Mindemellett, amikor néhány éve áttekintettük a Pannon Egyetem jövőképét, arra jutottunk, hogy a következő évtizedek tevékenységének középpontjába a fenntarthatóságot kell helyeznünk. Azt szeretnénk, ha a Pannon Egyetem olyan intézménnyé válna, amely vezető szerepet játszik a magyar gazdaság zöld átállásában” – hangsúlyozta a rektorhelyettes.
Ebben stratégiai partnerük a MOL, akikkel megkezdték egy körforgásos kompetenciaközpont létrehozását a nagykanizsai térségben, valamint céljaik között szerepel egy tudományos park létrejötte, ahol például a környezetbarát technológiák, az energiahatékonyság, a hulladékgazdálkodás, a fenntartható várostervezés és a vízgazdálkodás kérdéseivel foglalkozhatnának.
Németh Sándor
A közlekedésben érdekelt cég volt a 2017 februárjában indult és a napokban záródó projektjük partnere is, mely során olyan korszerű, molekulaszerkezetében nagy hidrogéntartalmú motorhajtóanyagok előállításának és felhasználásának megteremtésén dolgoztak, melyek jelentősen hozzájárulhatnak a fenntartható mobilitáshoz – árulta el Németh Sándor, a Mérnöki Kar dékánja. Az 55 hónapig tartó projektben összesen 92 fő vett részt, melyhez 662 millió forint támogatást nyert el az intézmény.
Dr. Hancsók Jenő, a kutatás szakmai vezetője szerint nem kérdés, hogy a mobilitás központi szerepet fog játszani a fenntartható fejlődésben, át kell azonban gondolni, hogy a zéró károsanyag/szén-dioxid kibocsátás tényleges realitás vagy csak álom, hiszen a motor hajtóanyagok elsődleges követelménye még mindig az, hogy alkalmas legyen energiaátadásra, illetve nagy energiatartalommal bírjon, csak ezután jönnek a fenntarthatósági és környezetbarát kérdések.
Ha pedig megnézzük a várható tendenciákat, azt látjuk, hogy 20-30 év múlva még mindig a belső égésű, benzines motorok fognak dominálni, emellett lesznek elektromotorok, míg a légi közlekedésben kizárólag a szénhidrogénekre tudunk alapozni. Mivel számítások szerint jelentősen nőni fog a közúti és tengeri teherszállítás, amelyekhez több és nagyobb energiatartalmú meghajtóanyag, cseppfolyós szénhidrogén kell, a dízeles meghajtóanyagok száma is nő.
Hancsók Jenő
Léteznek azonban olyan megoldások és komponensek, amelyekkel mégis csak fenntarthatóbbá tehető a mobilitás. Ilyenek az izoparaffinok, amelyek a legnagyobb hidrogéntartalmú cseppfolyós szénhidrogének, így nagy energiatartalommal bírnak, ami kisebb motorhajtóanyag felhasználást, kisebb károsanyag-kibocsátást és tiszta égést eredményez. Emellett költséget lehet vele megtakarítani, hosszabb a szerkezeti anyag élettartama és megfelelő a lebonthatósága is. Ráadásul a cseppfolyós szénhidrogéneknek már megvan a logisztikai rendszere, kellő tapasztalattal rendelkezünk róluk, jó a vevői elfogadottságuk, adott a biztonságtechnikai háttér is – tehát nem kell semmit pluszban megtervezni hozzájuk, amivel megint csak költséget és energiát lehet megspórolni. De a legnagyobb nyereséget is ezekkel érheti el egy gyártó, hiszen az izoparaffinok a legnagyobb térfogatú szénhidrogének, a cseppfolyós motorhajtóanyagokat pedig nem tömegre, hanem térfogatra értékesítik.
A jövőben tehát érdemes lenne ezeket felhasználni motorhajtóanyagként, egyre nagyobb mértékben megújuló energiaforrásokból beszerezve. Erre úgy tűnik, van is esély: a MOL Zrt. stratégiai partnerként vállalta, hogy 2020 után (illetve a projekttel párhuzamosan is) felhasználja a kutatás eredményeit motor hajtóanyagaik gyártásához.
