2021. augusztus 2.
//
Lehel névnap

Két keréken gurult be a közösségi közlekedés XXI. századi módja Veszprémbe is

Egyszer csak megjelentek Veszprémben, sokan nem értették, hogy miért és hogyan. A rejtélyt tovább fokozta, hogy időről időre más-más helyszínen tűntek fel, hol egymagukban, hol csoportosan, de mintha vándorolnának a városon belül. Most minden fátylat fellebbentünk a közösségi elektromos rollerekről, amelyek már Veszprémben is elérhetőek.

A közösségi rollerezés nem új keletű a világon, számos nagyvárosban már régóta bevett közlekedési forma, hazánkban például Budapesten és több vidéki településeken is elérhető ez a szolgáltatás.

Lényege rendkívül egyszerű, bár nem árt tisztában lenni néhány alapfogással a digitális eszközök terén.

Ezek az elektromos rollerek kivétel nélkül fel vannak szerelve egy jeladóval, ami egy központi szerverhez kapcsolódik. Gyakorlatilag ez a lelke az eszköznek és ez különbözteti meg azoktól a hasonló elektromos rollerektől, amelyeket most már bárki megvehet magának. Ugyanis a közösségi rollereket – Veszprém esetében a Lime rollereit – egy bárki számára letölthető telefonos alkalmazáson keresztül lehet aktiválni és ezután használni. Tehát nincs más dolga annak, aki ezt az újszerű közlekedési módot választja, mint, hogy telepítse az applikációt a saját telefonjára, hozzárendelje a bankkártyáját, vagy előre feltöltsön a virtuális számlájára egy bizonyos összeget, majd a rollereken lévő egyedi QR-kód leolvasásával aktiválja az eszközt és már el is indulhat A-ból B-be a városban.

De mégis, miért vannak elszórva járdák szélén, parkokban, tereken ezek az eszközök?

A válasz a „közösségi” jelzőben rejlik, ugyanis ezeknek a rollereknek nincs fix telephelyük, ahová kötelező lenne leparkolni velük, ha befejeztük a gurulást, vagy ahol rendszeresen összegyűjtik őket. Például, ha a lakótelep szívéből a legközelebbi parkba szeretnénk eljutni ilyen módon, teljes nyugalommal felszállhatunk a legközelebbire – aminek a pontos helyét szintén megmutatja a letöltött alkalmazás – dolgunk végeztével pedig mindenfajta szívbaj nélkül otthagyhatjuk a kétkerekűt, hogy később valaki más, akinek szüksége lenne rá újra aktiválja és használja azt.

A közösségi elektromos rollerezés némileg az emberek bizalmára is épít, ugyanakkor számos olyan biztonsági funkcióval rendelkeznek, amelyek meggátolják, de minimum megnehezítik a rollerek eltulajdonítását, vagy nem rendeltetésszerű használatát.

Erről már Csontos Dávid mesélt nekünk, aki szerződött alvállalkozóként Veszprémben, valamint a Balaton-part több településén is üzemelteti ezeket a rollereket.

Ezeknek a rollereknek az elméleti végsebessége 27 km/h, a valóságban viszont ennél valamivel lassabban közlekednek vele az emberek, főleg mivel inkább praktikus közlekedési eszköznek számítanak, egyben környezettudatosak is. Egy feltöltés körülbelül 10 km-re elég, ez lehet, önmagában nem tűnik soknak, de ha csak Veszprém távolságait nézzük, ez a távolság bőven elég ahhoz, hogy a város egyik végéből eljussunk a másikba és akár vissza is.

Persze kíváncsiak voltunk arra is, mi történik, ha elhagyjuk a város határát és például Balatonalmádiba szeretnénk legurulni vele.

Dávid elmondta, hogy a rollerekkel nyugodtan ki lehet menni a városból, viszont egészen addig nem lehet leállítani őket, vagyis jelezni az alkalmazáson keresztül, hogy befejeztük az utunkat, amíg nem megyünk vissza egy olyan területre, amely a használati zónán belül van. A környéken Veszprémen kívül a Balaton mellett több település is ilyen zónának számít már, tehát arra van lehetőség, hogy egy Veszprémben aktivált rollerrel eljussunk a példaként említett Balatonalmádiba és ott hagyjuk, de például a kettő közötti szakaszon nem lehet lerakni a rollert, mert akkor az tovább számlálja a használati díjat.

A felhasználók többsége viszont városon belül használja ezeket az eszközöket, Veszprém esetében pedig 120 ilyen roller áll rendelkezésre, tudtuk meg Dávidtól, akinek többek közt az is a feladata, hogy rendszeresen összegyűjtse azokat, amelyek lemerültek, vagy meghibásodtak.

Ő ezt szintén egy GPS-alapú térképen látja és 12 óra alatt össze kell gyűjtenie őket, feltöltenie, vagy leadnia szervizbe, majd szintén ő gondoskodik arról, hogy visszakerüljenek az utcákra az eszközök.

A rendszer abban is segítséget nyújt neki, hogy a frissen feltöltött rollerek megfelelő földrajzi szórásban kerüljenek újra forgalomba, tehát nem egy helyre rakja ki őket, hanem elszórtan a város különböző pontjain, hogy bárki könnyen megtalálja őket.

Ezeket a rollereket gyakorlatilag bárki használhatja, aki regisztrál az alkalmazásban. A „bárkit” pedig nyugodtan alá is lehet húzni, hiszen, ahogy Dávidtól ezt is megtudtuk, a közösségi rollerezés jelenleg még egy szürke zóna a KRESZ szempontjából.

Hivatalosan a 300 watt teljesítményű rollerek számítanak már segédmotoros kerékpárnak, amelyek használatáról már rendelkezik a KRESZ, ezek a rollerek viszont csak 250 wattosak, így elméletben a KRESZ szempontjából gyalogos közlekedésnek számítanak. Ezáltal például úttesten ugyanúgy szabálytalannak számít gurulni, viszont járdán, kerékpárúton lehet használni őket.

Tehát lényegében elektromos rollerrel bárhová el lehet jutni a városban, ahová gyalogosan is, viszont van néhány olyan szakasz, ahol nem, vagy csak korlátozottan lehet menni velük. A Viadukton biztonsági okokból például nem lehet áthajtani vele, ahogy a Várba, a Benedek-hegy is ilyen terület, de a Kossuth utcán is 10 km/h-ra korlátoz a rendszer. Ezt szintén a beépített GPS-es helymeghatározó látja és szabályozza. Gyakorlatilag lelassítja, majd ha kell, megállítja a rollert.

Időnként hallani az efféle elektromos közösségi rollerekről negatív kontextusban is, főleg a rongálásukról, vagy például legutóbb arról, hogy Budapesten hány végzi a Dunában egy-egy eldurvult mámoros este után. Sőt, legutóbb a Spiegel írt arról, hogy Kölnben közel 500 rollert kellett kihalászni a Rajnából, ennyit dobtak bele a folyóba megmagyarázhatatlan okból.

Nálunk Veszprémben szerencsére közel sem ilyen rossz a helyzet, Csontos Dávidtól megtudtuk, Veszprémben még egy sem tűnt el és szándékos rongálásra sem volt példa, de ha a balatoni településeket nézzük, ahol már tavaly nyáron is működtek ilyen közösségi rollerek, a közel 1200 darabból „csak” 11 tűnt el el a térképről, de az üzemeltető csapat a mai napig talál elveszettnek hitt eszközöket, a legfurcsább helyszíneken, kikötében, patakban, de például nádasban is. Volt arra is példa, hogy egy ellopott eszközt az interneten hirdettek meg eladásra. Az a roller már ismét a közösség szolgálatában van, igaz nem az üzemeltetők mentek el érte, hanem a rendőrök, hiszen a közel 200.000 Ft-os értékével már nagyösszegű lopádnak számít, ha valaki eltulajdonít egy ilyet.

Ellopni, megrongálni amúgy sem érdemes, hiszen a roller még akkor is képes helymeghatározó jeleket küldeni, ha azt gondolná valaki, hogy már lemerült, vagy megrongálódott a rendszere, valamint akkor is figyelmeztet, ha valaki aktiválás nélkül próbálja használni.

Hajas Bálint
Domján Attila