2021. május 9.
//
Gergely névnap

A vers érzelmi vakcina

Amely épp úgy működik, mint a rendes oltás: attól nem véd meg, hogy átéljünk bizonyos érzelmi szituációkat, de segít, hogy sokkal könnyebben vészeljük át őket. A magyar költészet napja alkalmából Nyáry Krisztián online előadására hívta az érdeklődőket az Eötvös Károly Megyei Könyvtár.

A Holt költők társasága óta tudjuk, hogy „verseket nem azért írunk és olvasunk, mert menő. Azért írunk és olvasunk verseket, mert valamennyien az emberi fajhoz tartozunk, az emberi faj pedig tele van szenvedéllyel. Az orvostudomány, a jog, a közgazdaság... ezek mind nemes dolgok, kellenek a lét fenntartáshoz, de a költészet, a szépség, a romantika, a szerelem: ezek azok, amikért érdemes élni.”

Az persze más kérdés, hogy sajnos sokszor még az irodalomoktatás sem képes átadni, pontosan miért is érdemes elmerülni a költészetben, mert leragad olyan, az egyszeri befogadó szempontjából lényegtelen és érthetetlen részleteknél, hogy hány verslábból áll egy sor, meg éppen mire gondolhatott a költő. Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész viszont annál jobb választ – mi több, válaszokat ad – Érzelmi vakcina – avagy mivégre olvassunk verseket? című online előadásában, amelyet most mi is megpróbálunk összefoglalni. Erősen javasolt ugyanakkor a teljes előadás meghallgatása, amit egy rövid regisztráció után április 13-ig még megtehetnek itt.

Fotó: Vates Facebook oldalFotó: Vates Facebook oldal

A vers, mint érzelmi oltás

Szóval, miért is járunk jól, ha verseket olvasunk? Azért, mert nélkülük sokkal elveszettebbek lennénk. Nyáry szerint minden költemény érzelmi tapasztalatok, szituációk sűrítménye. Olyanoké, mint a születés, a szerelem, a szabadság, a betegség vagy a halál. Életünk során mind találkozni fogunk velük, előbb-vagy utóbb. És amikor ez megtörténik, sokkal jobb lesz, ha tudunk mire támaszkodni, ha van egy mankónk. Vagy, Nyáry szavajárásával élve, egy vakcinánk.

„A vers a legnagyobb érzelmi stresszhelyzetben tulajdonképpen vakcinaként működik: tartalmazza azt a legyengített érzelmi darabot, amivel előzetesen találkozva, a való életben már a legszélsőségesebb szituációt is könnyebben átvészeljük.”

Amióta az emberi civilizáció létezik, még nem találtak föl ennél hatékonyabb módszert és jobb eszközt az érzelmi tapasztalatok társadalmi szintű átadásának, és éppen emiatt, a költészet abban is segít, hogy ne gondoljuk magunkat annyira kívülállónak. Sokszor tűnhet úgy, hogy egyes furcsa, irracionális vagy éppen szégyellnivalónak gondolt érzések miatt kakukktojások vagyunk, de amikor azt olvassuk József Attilától, hogy „A semmi ágán ül kis szívem, / kis teste hangtalan vacog”, akkor rájövünk, hogy a magányunkkal bizony egyáltalán nem vagyunk egyedül.

A versek egyfajta közös tudással is felvérteznek, generációs kapocsként szolgálnak, olvasásuk pedig olyan belátásokkal is bír, amelyek új értelmet adhatnak a korábbi szituációknak – nem véletlen, hogy a költészet szerelmesei sokkal hajlamosabbak az önreflexióra.

Fotó: Hencz PéterFotó: Hencz Péter

Intelligensebb akar lenni? Olvasson költeményeket!

A költészetnek mindamellett nem csak az érzelmi világunkra vannak pozitív hatásai. Tudományos kísérletek bizonyítják, hogy a versolvasás fejleszti a fókuszált gondolkodást, emiatt remek meditációs eszközként is funkcionál. Amikor egy költeményt olvasunk, a kognitív, a vizuális és a nyelvi észlelésért felelős idegpályák egyszerre működnek, ráadásul mivel a versek nagyon gyakran használnak költői képeket, metaforákat, azaz a szavak többletjelentéssel bírnak, kitágul a gondolkodásmódunk. Ezáltal pedig a kreativitásunk és az intelligenciánk is nő.

A versek ritmusa mindemellett a memória fejlesztésében is segít, olyan civilizáció előtti képességeket hív elő, amelyek erősebben stimulálják az agyunkat. Ráadásul egy kellemes ritmusú, már-már zenei csengésű költemény örömet is okoz: gondoljunk csak Weöres Sándor gyermekverseire: „Fut, robog a kicsi kocsi, / Rajta ül a Haragosi, / Din don diridongó. / Ha kiborul az a kocsi, / Leröpül a Haragosi,/ Din don diridongó.” Lehet, hogy a gyerekek nem is értik, miről szól a vers, vagy az egyes szavak értelmét még nem fedezik fel, de a sorok egyértelműen vidámságot csalnak ki belőlük.

Mert végül is a versek olvasása erről is szól: hogy örömöt találjunk bennük. Még ha szomorúak is. A tudatalattinknak ilyenkor is megnyugvást jelentenek.

Bertalan Melinda

További cikkek

Színházaink a nyitás felé
Színházaink a nyitás felé
Fontos állomáshoz érkeztünk a négymillió beoltottal, hiszen a kormány engedélyezi a színházak megnyitását, a teátrumok látogatását, legalábbis azok számára, akik védettségi igazolvánnyal rendelkeznek. Kellerné Egresi Zsuzsannát, a veszprémi Petőfi Színház igazgatóhelyettes-kreatív menedzserét, a Pannon Várszínház igazgatóját, Vándorfi Lászlót, valamint Szántó Viktóriát, a Kabóca Bábszínház igazgatóhelyettesét kérdeztük.
A Covid utáni első koncert az igazi hősöknek szól majd a Hangvillában
A Covid utáni első koncert az igazi hősöknek szól majd a Hangvillában
Új értelmezést nyert a „hős” jelző, a békeidőben tanúsított hőstetteket a Hangvilla most egy különleges ajándékkal hálálja meg. Május végén, a Covid-járvány után először tartanak zenei rendezvényt a kulturális központban, a vendégkör viszont speciális lesz. Erről, valamint a kulturális szféra járvány utáni új kihívásairól is beszélgettünk a Hangvilla igazgatójával.
Elmarad a Gizella-napok
Elmarad a Gizella-napok
Közösségi oldalán jelentette be az egyébként nem meglepő hírt a Veszprémi Programiroda: idén sem rendezik meg a Gizella-napokat a járványhelyzet miatt.
Hollywood nyomában Magyarországon
Hollywood nyomában Magyarországon
Vörös veréb, Fekete özvegy, Vaják. Csak néhány azok közül a hollywoodi produkciók közül, amelyeket részben vagy egészben kis hazánkban forgattak. Az elmúlt években Magyarország egyre népszerűbb lett a filmesek körében, a mozgókép és az utazás szerelmeseinek pedig izgalmas felfedezést jelenthet felkeresni a forgatási helyszíneket.
Navracsics Tibor: az EKF programsorozat a régiós identitás erősítéséről is szól
Navracsics Tibor: az EKF programsorozat a régiós identitás erősítéséről is szól
Veszprém Európa Kulturális Fővárosaként (EKF) 2023-ban nem csupán a látogatóknak szeretné megmutatni a Bakony-Balaton térség szépségeit, hanem a programsorozat a régiós identitást is erősíteni akarja. Ezt a kettős célt szolgálja az is, hogy június 23. és 26. között Veszprém, Balatonfüred és Balatonalmádi ad otthont a Magyar Mozgókép Fesztiválnak - mondta el az MTI-nek a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programért felelős kormánybiztos.