A háziorvosok megkapták a praxisukban eddig regisztráltak listáját, amelynek elején az életkoruk és egészségi állapotuk alapján legveszélyeztetettebbek vannak, velük kell kezdeni az oltást. A háziorvosok ezen lista sorrendjét követve értesítik az érintetteket az oltás pontos időpontjáról és helyszínéről. Minden háziorvosnak ki kell választania hat embert a listáról, akit kórházi oltóponton oltanak csütörtök és hétfő között. Az oltópontokra a család segítségével vagy az orvos által rendelt betegszállítóval is lehet érkezni.
Ezenfelül a héten 1080 háziorvos egy-egy ampulla Moderna-vakcinát kap, amellyel 10-10 embert a rendelőben vagy az idős ember otthonában is beolthatnak. Így csütörtök és hétfő között körülbelül 30 ezer regisztrált idős ember kapja meg az oltást a kórházi oltópontokon, több mint 10 ezer idős embert pedig a háziorvosok oltanak be. A háziorvosok döntenek arról, hogy az oltásra jelentkező oltható-e vagy sem, például akut lázas betegség esetén későbbre kell halasztani a védőoltást.
Az oltások mindig a rendelkezésre álló vakcinával történnek, a kórházi oltópontokon jelenleg Pfizer-BioNTech-vakcinával, a háziorvosok pedig Moderna-vakcinával oltanak. Előbbiből az első oltást követő 21., utóbbiból a 28. napon kell beadni a második oltást. Az oltóanyagokat nem lehet felcserélni, az első és a második oltást ugyanazzal a vakcinával kell elvégezni. Ha a második oltást a tervezett időpontban valamilyen okból nem lehet beadni, az oltóorvossal megbeszélt időpontban kell pótolni. A koronavírus elleni védettség kialakulásához általában két oltásra van szükség, az első oltás is kivált bizonyos védettséget, de az oltottak teljes védelme csak a vakcina második adagját követően alakul ki, várhatóan egy-két héten belül. Százszázalékos hatékonyságú vakcina nem létezik, így előfordulhat, hogy kevesen, de lesznek olyanok, akik mégis megfertőződnek, ők azonban nem betegszenek majd meg súlyosan.
Az érintetteket arra kérik, hogy az oltásra a személyazonosító iratukat és TAJ-kártyájukat, valamint lehetőség szerint a beleegyező nyilatkozatot kinyomtatva, kitöltve vigyék magukkal, írják össze, milyen gyógyszereket szednek, és gondolják végig, van-e krónikus betegségük, volt-e a közelmúltban súlyos vagy akut betegségük. Ha valaki a közelmúltban immungyengítő kezelést kapott, vagy ájulásra hajlamos, jelezze az oltás előtt az orvosnak. Az oltást megelőzően megvizsgálják és kérdőív segítségével kikérdezik az embereket, az oltás után pedig 15-30 percig megfigyelés alatt tartják őket.
Az oltás után átmeneti reakciók - fájdalom és duzzanat a beadás helyén, fejfájás, hidegrázás, fáradtság, izomfájdalom, láz - alakulhatnak ki. Ezek azonban szövődmények nélkül megszűnnek. A reakciók enyhítésére fájdalomcsillapító, lázcsillapító gyógyszerek alkalmazhatók.
Az időseknek és a krónikus betegeknek különösen javasolt a védőoltás, hiszen az koronavírus-fertőzés miatt elhunytak átlagéletkora 76 év, az idős kor mellett pedig a krónikus betegségek is növelik a fertőzés súlyos lefolyásának a kockázatát. Az olthatóságról minden esetben az oltóorvos dönt. Nem javasolt például az oltás beadása akut lázas megbetegedés, a vakcina összetevőjével szembeni allergiás reakció és az anamnézisben súlyos, kórházi ellátást igénylő gyógyszerrel vagy védőoltással kapcsolatos anafilaxiás reakció esetén. A második oltást nem szabad beadni azoknak sem, akik anafilaxiás reakciót mutattak az első oltáskor.
A tájékoztatás szerint mindenki sorra kerül majd, aki jelentkezett a védőoltásra, az oltások ütemét a vakcinák érkezésének üteme határozza meg. Aki még nem regisztrált, továbbra is megteheti a www.vakcinainfo.gov.hu honlapon vagy postai úton.
