2020. október 24.
//
Salamon névnap

Sokan támogatják a betétdíjas üvegvisszaváltási rendszert

2020. szeptember 24. 18:00
Pannon Egyetem, MTI, VEHIR
A Pannon Egyetem hazai kutatása szerint a többség összegyűjtené és visszaváltaná a PET palackokat is, ha az állam fizetne érte.

A Pannon Egyetem Körforgásos Gazdaság Fenntarthatósági Kompetencia Központja augusztusban indított kutatást a visszaváltási rendszer hazai kérdéseivel kapcsolatosan, hogy mind a tudomány képviselői, mind a hulladékgazdálkodási javaslatok kidolgozói megismerjék a magyar lakosság visszaváltási rendszerrel kapcsolatos álláspontját. Az egy hónapos kérdőíves kutatás kiértékelt eredményeit hétfőn hozták nyilvánosságra a Pannon Egyetemen.

Boros Anita, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára hangsúlyozta, a Kormány 2020 februárjában a Klíma- és Természetvédelmi Akciótervben kifejezte határozott szándékát az egyes egyszer használatos műanyagok forgalmazásának tiltására, továbbá az üveg és műanyag palackok, valamint a fém dobozok visszaváltásának biztosítására. Az egyes egyszer használatos műanyagok forgalomba hozatalának betiltásáról szóló törvényjavaslatot júliusban már el is fogadta a magyar Parlament.

A cél, hogy minél nagyobb arányban visszaválthatók legyenek a különböző csomagolóanyagok.

A tervek szerint 2021 végén, 2022 elején indul el a rendszer Magyarországon, kezdetben az üveg és fém csomagolóanyagokat lehet majd visszaváltani, később más anyagokat is, például a kozmetikai termékek csomagolásait.

Magyarországon évente 18 millió tonna hulladék keletkezik, ennek jelentős része települési hulladék. A települési hulladék 14-17 százaléka műanyag, 3-4 százaléka fém, 3,8-4,6 százaléka pedig üveg. A műanyag hulladéknak jelenleg 35 százalékát hasznosítják újra, 2035-ig ezt az arányt az uniós előírásnak megfelelően 55 százalékra kell emelni.

Boros elmondása szerint települési hulladékpontokat szándékoznak létre hozni, a hulladékudvarok számát növelni, az illegális hulladéklerakást pedig mérsékelni.

Kurdi Róbert, Boros Anita és Csillag Zsolt a 2020. szeptember 21-én tartott sajtótájékoztatón a Pannon Egyetem épületébenKurdi Róbert, Boros Anita és Csillag Zsolt a 2020. szeptember 21-én tartott sajtótájékoztatón a Pannon Egyetem épületében

Csillag Zsolt, a Pannon Egyetem kancellárja szerint az egyik legnagyobb környezetvédelmi probléma a nagymennyiségű hulladék összegyűjtése és hasznosítása, hiszen a lakosságszám növekedésével egyre nő a hulladék mennyisége. Közölte, a hulladék nem szemét, lehetőségként kell tekinteni rá. Kurdi Róbert a Pannon Egyetem kancellárhelyettese arról beszélt, hogy az egyetem, mintegy 5 milliárd forintos, megújuló energiával kapcsolatos projektjén belül foglalkoznak a hulladékgazdálkodással is.

A kutatás eredményei

A Pannon Egyetem kutatása egyértelműen rávilágít arra a tényre, hogy a magyar emberek szívügyüknek tekintik a környezetvédelmet, és elkötelezettek abban, hogy tevékenyen segítsék annak megóvását. A kérdőívet több, mint 20 ezer ember töltötte ki, és 91 százalékuk szerint a környezet megtisztítása, illetve megóvása a kiemelt fontos feladat.

A válaszadók szerint a témával kapcsolatban az egyszer használatos műanyagok mennyisége, és a természeti területek szennyezettsége a legfontosabb kérdések. A kitöltők több, mint 2/3-a (68,9%) gondolja úgy, hogy a hulladékokból eredő környezetszennyezés legfontosabb oka az illegális szemetelés, aminek jelentős részét a  palackok/dobozok jogellenes eldobása teszi ki.

A palackok visszaváltásának módját tekintve legtöbben (76,5%) az automatás visszaváltási módot preferálnák. A megkérdezettek döntő többsége (83,2%) az automatákat elsősorban a nagyáruházakban helyezné el.

A kutatás eredményeiből az is kiderült, hogy a válaszadók túlnyomó többsége (85%) összegyűjtené és visszaváltaná a PET palackokat, ha az állam fizetne érte. Hasonlóan magas arányban (87%) a kitöltők azzal is egyetértenek, hogy akkor is be kéne vezetni a visszaváltási rendszert, ha annak költsége beépül a termék árába, és ezzel megemelkedne az.

Címlapfotó: Payam Masouri(Pexels)

Ge. Á.
Domján Attila

További cikkek

A Pannon Egyetemen „édes kötelesség” a megemlékezés
A Pannon Egyetemen „édes kötelesség” a megemlékezés
Az 1956-os forradalom és szabadságharc veszprémi, és az ország más részein tevékenykedő hőseire emlékeztek a Pannon Egyetemen.
Együttműködési megállapodás született a Pannon Egyetem, a Magyar Honvédség Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság, valamint a Veszprémi Sportlövész Egyesület között
Együttműködési megállapodás született a Pannon Egyetem, a Magyar Honvédség Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság, valamint a Veszprémi Sportlövész Egyesület között
A Pannon Egyetem képviseletében Gelencsér András rektor, valamint Csillag Zsolt kancellár, a Magyar Honvédség Katonai Igazgatósági és Központi Nyilvántartó Parancsnokság nevében Szűcs Imre ezredes parancsnok, a Veszprémi Sportlövész Egyesület képviseletében pedig Nagy Ádám elnök ünnepélyes keretek között írták alá az együttműködési megállapodást.
Megerősítette kapcsolatát a Pannon Egyetem és a Tungsram
Megerősítette kapcsolatát a Pannon Egyetem és a Tungsram
Új együttműködési megállapodást írtak alá a Pannon Egyetem és a Tungsram vezetői – az intézmény és a cég szorosabbra fonja együttműködését a jövőben.
Az Egyetemen is megemlékeztek az aradi vértanúkról
Az Egyetemen is megemlékeztek az aradi vértanúkról
A Pannon Egyetem Kultúraszervező Csoportja tartott megemlékezést az 1848/49-es forradalom és szabadságharc mártírjairól.
Új képzésben egyesíti az Ipar 4.0 és az adattudományi ismereteket a Pannon Egyetem
Új képzésben egyesíti az Ipar 4.0 és az adattudományi ismereteket a Pannon Egyetem
Nagy érdeklődés mellett indul el az Ipar 4.0 megoldásokat fejlesztő adat- és rendszertudományi szakmérnök- és szakemberképzés a Pannon Egyetemen. Az őszi félévben több mint 40 hallgató kezdi meg tanulmányait a Mérnöki Kar által indított kurzusokon.