Mind a két nagy párt határozottan kiáll a saját elképzelése mellett, a másik oldal terveiről pedig a legőszintébben állítják, hogy komolyan veszélyezteti az idős korosztály létezését. A fenyegetés mindkét oldalról ugyanaz: ha az ellenfél elképzelései valósulnak meg, legalább 65 éves korunkig kell dolgoznunk és biztos, hogy még a mostaninál is kevesebb lesz a nyugdíj összege.
De engem ez nem érdekel. Én legalább 80 éves koromig szeretnék dolgozni. Úgy gondolom, 60 éves koromra kiöregedek az írásból. A sok stressz, a sok mászkálás. Elég lesz. Utána valamilyen hiányszakmában helyezkedem el, oda mindig van felvétel. Szóval útépítő leszek. Esetleg dokkmunkás. Ha minden kötél szakad, akkor a teszkóban árufeltöltő. Az a húsz év meg eltelik egy röpke pillanat alatt. A barátaim már 2 éve megmondták, a mai világban húsz fölött minden nap ajándék.
Ahogy a világ előremozdulását látom, talán kapok majd elég nyugdíjat, hogy lízingelni tudjak egy lakókocsit és a villanyt se kapcsolják ki minden második hónapban. Akkor majd rátérhetek végre a családalapításra és talán 120 éves koromra meglesz az első unokám is. Vagy az első kutyám.
De fontolóra veszem az egyik ismerősöm terveit is, aki csak azért jelentkezik a rendőrséghez, hogy 40 után már nyugdíjas lehessen. Vagy kiköltözöm Svédországba. Azért senki sem mondhatja, hogy Magyarország nem a lehetőségek hazája.
