Jézus születésének, a szeretetnek és a családnak az ünnepe karácsony, amely már a Római Birodalomban is szerepel a naptárban. Igazán meghatározó ünnepnappá azonban csak sokkal később vált, sőt a karácsonyfa állítása és a karácsonyi üdvözlő lapok küldése alig kétszáz éves. A karácsony a legboldogabb ünnep egész évben, középpontjában a szeretet és a család áll. Népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint az hogy szerte a világban megünneplik, ám a szokások meglehetősen különbözőek.
Írországban a gyerekek zsákot raknak ki a Mikulásnak, hogy abba tegye az ajándékokat. A figyelmesség nem marad el: hogy az öregúr ne maradjon éhen, az asztalon rétest és egy üveg sört hagynak.
Míg a finnek szaunáznak szenteste és elhunyt rokonaik sírjánál gyertyát gyújtanak, addig Norvégiában, hogy a rossz szellemeket távol tartsák a háztól csészényi zabkását hagynak a pajtában. A feldíszített fenyőfát a családok – kéz a kézben – körültáncolják, miközben karácsonyi dalokat énekelnek.
Angliában a Mikulás hozza az ajándékokat, akiknek levelet írnak, majd bedobják a kandallóba, hogy az a kéményen át az Északi-sarkvidékre repüljön. Ha először az ajándéklista kap lángra, újra kell írni. Karácsonyi különlegesség a mazsolás puding, amelybe kis ajándékot is szoktak rejteni. Megtalálójának állítólag szerencséje lesz. Anglia divatot is teremtett: itt kezdtek karácsonykor fagyöngyöt függeszteni az ajtó fölé.
Az ukrajnai gyerekeknek az ajándékot a Jégapó három rénszarvas húzta szánon viszi. Vele van Hópehely leány is, aki ezüstkék, szőrmedíszítéses ruhát, fején pedig korona formájú hópelyhet visel.
Az olaszok jó barátaiknak szárított lencsét szoktak ajándékozni, hogy levest készítsenek belőle. Ez emlékezteti őket a szerény időkre, és ez hoz szerencsét nekik a következő újévben
Karácsony másnapjának estéjén a gyermekeket meglátogatja a Strega Buffana nevű jó boszorkány. Söprűjén közlekedik Olaszország-szerte, és a jóknak mindenféle finomságot, a rosszaknak pedig szenet visz.
Az ausztráloknál a Mikulás szánját nyolc fehér kenguru húzza. A karácsonyi vacsorát a szabadban fogyasztják, majd lemennek a tengerpartra, vagy krikettet játszanak.
Kenyában még a templomokat is feldíszítik szalagokkal, virágokkal, léggömbökkel, zöld növényekkel. Az ünnepi vacsorát a szabadban készítik el, nyílt tűzön. Ilyenkor a távol élő családtagok is hazautaznak, ha csak tehetik.
Oroszországban más kalendárium szerint számolnak, január 6-ára esik az ünnep. Előétel a népszerű blini (kis élesztős lazaccal, kaviárral töltött palacsinta) vagy a grúz eredetű, virágformájú töltött káposzta. A tehetősebbek a fekete Beluga kaviárt, a szegényebbek a "szegények kaviárjának" nevezett padlizsánkrémet fogyasztják. A gazdag és sűrű szoljanka leves vagy a csípős scsí mellé pirozskit, káposztával, darált hússal töltött vodkás tésztát esznek. Főételként a férfiak által készített perzsa eredetű pilaf kerül az asztalra, ez birkahúsos vagy zöldséges sáfrányszínű rizs. A vacsorát desszertként sajttorta, kuglóf vagy egy szelet oroszkrém-torta zárja.
