„És történt, hogy amíg ott voltak, eljött szülésének ideje, és megszülte elsőszülött fiát. Bepólyálta és a jászolba fektette…” Lukács ev. 2, 6-7a.
A karácsonyi történetben úgy, ahogy elmondja Máté és Lukács evangélista, három fontos csoport van. Az egyik csoport a bölcsek csoportja, akik a népi elbeszélésekben királyokká lettek, a második csoport a pásztorok csoportja, a harmadik a család.
Nézzük az elsőt: a királyokká lett napkeleti bölcseket. A népi hagyomány nem véletlenül tette őket királyokká. Gazdag ajándékaik, amelyeket a kisgyermeknek hoztak, a hosszú utazás, amelynek megtételét finanszírozni tudták, mind azt jelzi, hogy jómódú, tekintélyes emberek voltak. Még az is lehet, hogy vezető pozíciót töltöttek be. Amit megtestesítenek, az mindenképpen a jómód, a pénz, a hatalom. Ezek mind olyan dolgok, ami után az ember természete szerint sóvárog. Mégpedig meglepően nagyon. Minden emberi közösségben megfigyelhető, hogy milyen erővel van jelen az emberek szívében a sóvárgás e dolgok után. Sokan semmitől sem riadnak vissza, hogy ezeket valamilyen úton módon megkaparintsák, megszerezzék. A törvények, a szabályok, a morál igyekeznek az ember ösztöneit fékezni, kordában tartani, de ez nehezen megy. Különösen nehezen megy akkor, ha egy közösségben a mérleg átbillent a másik oldalra, ha a rossz cselekvése vált szabállyá. Nos, hát a napkeleti bölcsek példát adnak: a Jézussal való találkozás az élet legfontosabb eseménye. Ez az, amire elsődlegesen törekedni kell. S ha ez megtörtént mi is úgy leszünk, mint ők: más úton térnek vissza. A Jézussal való találkozás megváltoztatja az ember életét.
A pásztorok a második csoport. A pásztorok a bölcsekkel ellentétben a szegényeket, a társadalom kicsinyeit jelképezik. Ők is elmennek a kisdedhez látogatóba. Ők is magasztalják az Urat mindazért „amit pontosan úgy hallottak és láttak, ahogyan ő megüzente nekik.” A kicsinyeknek is el kell menni Jézushoz, a pásztorok ezt üzenik. Azok, akik nincsenek vezető, meghatározó tisztségben, sokszor abba a hibába esnek, hogy úgy gondolják, ők úgy sem tehetnek semmit. Ezért csak várnak és elvárnak. Várják, hogy a vezető tisztségben lévők mindent megoldanak és kielégítik szükségleteiket, vágyaikat. Természetesen nagy jelentőségű az, hogy hogyan irányítanak a vezetők, de ha az emberek sokasága nem próbál meg maga is segíteni önmagán, a kudarc egészen bizonyos. Ezek a pásztorok ott vannak Jézus mellett. Ők a kis emberek. Ők is lehetnének másutt. Mehettek volna a kocsmába is ott a fogadóban. Vagy otthagyhatták volna már régen a munkájukat és Rómában együtt kiabálnának a tömeggel, hogy: cirkuszt és kenyeret. A pásztorokat megszólítja munkájuk végzése közben az angyal, elmennek a kisdedhez, majd áldják és magasztalják az Istent. Visszamennek a nyájukhoz, de a szívükben megváltozott valami. Más lett a világ. Mert más lesz a világ, ha az ember megtapasztalta a hozzá szóló mennyei üzenetet, ha találkozott az Üdvözítővel, akit Isten küldött erre a földre.
A harmadik fontos csoportja karácsonyi történetnek a család. Egy fáradt pár, akik eljöttek Názáretből Betlehembe az összeírás miatt. Örülnek, hogy legalább az istállóban kaptak helyet. Itt születik meg gyermekük. Itt a család, Mária, József és a Kisded. Az istálló nem előkelő hely, de mégis meghitt, barátságos és védelmet nyújt. A családnak is ez a szerepe, az hogy védelmet nyújtson, támaszt adjon. A család nem a külsőségek miatt, hanem a belső ajándékai miatt érték. Amikor nagy a bizonytalanság kívül a világban, sokak ajkáról elhangzik a kijelentés: a család a legfontosabb. A feltétel nélküli elfogadás, segítség, bíztatás. Minden emberi közösség legfontosabbika a család. Lám mégis azt látjuk, hogy a család is kerülhet válságba. A termelés és fogyasztás világában nem nagyon hangzik el, hogy fontos a család. Sőt az egyén érdekeire hivatkozva az ellenkezőjét halljuk. Mi védi meg a családokat, ki védi meg a családokat? Mária és József a Kisdeddel kiegészülve váltak családdá. Ma is, a mi számunkra is így van ez. Az Úr Jézus által válhat a család egésszé, teljessé. Különben hiányos marad az emberi élet ezen legzártabb, legfontosabb közössége is. Jézus Krisztus jelenlétére van szüksége a családnak is.
Királyok, pásztorok és a család! Emberek fent és lent, emberek a család közösségében! Halljátok a hírnök szavát! Megszületett az üdvözítő:
„ Ne féljetek, mert íme, hirdetek nektek nagy örömet, mely az egész népöröme lesz: Üdvözítő született ma nektek, aki az Úr Krisztus a Dávid városában.”
