2019. november 22. // Cecília névnap

Felépült Déva vára a Pannon Várszínházban

Vándorfi László rendezésében mutatta be a Kőműves Kelement a Pannon Várszínház, mostantól tehát Déva várának története Veszprém városában épül estéről estére…

Egy várat persze nem egyszerű felépíteni, Vándorfi László kísérletet tett rá, méghozzá tizenhárom kőművessel közösen: a történet alapváza elég jól ismert a magyar népköltészetben, egy fiatal csapat lehetőséget kap, hogy felépítse Déva várát. Idáig viszonylag egyszerű a cselekményszál, meg is kezdik az építést, ugyanakkor innentől kezdve a nem magától értetődő – emberfeletti –eseménysorozat következik.

Akármilyen keményen is küzdenek: „Amit rakunk nappal, éjjelre leomlik”. Hogyan tovább? – teszik fel a kérdést a kőművesek. Sikertelenségüket kezdetben hitetlenséggel magyarázzák, ahogy Szörényi Levente és Bródy János megírta: „Hit nélkül sem alkotni, sem élni nem lehet”. 

A tanácstalanság közepette a kőművesekhez érkezik egy vándor – akit P. Petőcz András alakít –, a megjelenésével már teljes mértékben visszafordíthatatlanná válik a kőművesek fejében elindulni látszó zavar; megtudják, hogy Déva várán átok ül. Az átok elűzéséről tanakodva konfliktusok tömkelegével találják magukat szembe, ember az ember ellen, ember a hatalom ellen, így pedig ismét megkérdőjelezik a folytonos küzdés értelmét.

A címszerepben Koscsisák Andrást láthatjuk, aki színpadi létezésével magában foglalja Kelemen minden egyes kételyét, kétségét, félelmét, vagy akár erejét. A kőművesek hihetetlen összjátékát nemcsak a kiválóan összehangolt tizenhárom férfi jelenléte erősíti, de a játszók mögött „elbújó” – ugyanakkor észrevehető – zenészek is tovább mélyítik.

Mondani sem kell, milyen hatással bír a nézőre az, ha a szóban forgó rockballadát élőben hallhatja az ember. Az előadás zenei vezetője Győrfi Judit, de természetesen Krámer György koreográfus munkája mellett sem mehetünk el: a szimbolikus jelentéssel bíró eszközöknek, kellékeknek összhangban kell lenniük a kőművesekkel, méghozzá a mozgás során, de sikerült elérni, hogy valóban egységben történjenek az "események". 

Koncentrált játékot és pontosságot igényel az előadás, de a Várszínház újra és újra bebizonyítja, hogy az említett igények kielégülnek a profi munka során. Egyetlen egy női szereplő van az előadásban, hiszen Kelemen felesége megjelenik, őt Kárpáti Barbara testesíti meg, nem egyedül, hanem mélyreható énekével, és kiváló színészi játékával.

Képek
Szabó Eszter
Kovács Bálint

További cikkek

Mindent a középkor régészetéről
Mindent a középkor régészetéről
Veszprémben, a Laczkó Dezső Múzeumban rendezik meg a XI. alkalommal jelentkező Fiatal Középkoros Régészek nemzetközi konferenciáját november 21–23. között, mely mára a legnagyobb, középkort kutató rendezvénnyé vált.
Petőfi Szalon: az ügyelők különleges munkájáról hullt le a lepel
Petőfi Szalon: az ügyelők különleges munkájáról hullt le a lepel
Tegnap este került sor a harmadik Petőfi Szalonra, mely sorozat keretén belül olyan színházi munkakörökbe engednek betekintést nyerni, amelybe a néző egyébként nem láthat be, sőt, amelyekről a legtöbben keveset tudnak. Mint ahogy keveset tudunk az ügyelőkről, vagyis az előadások „kapitányáról”.
A művészet kiútja a hulladékcsapdából
A művészet kiútja a hulladékcsapdából
Különleges kiállítással indult a hulladékcsökkentés európai hete Veszprémben: öt művész hulladékból, hulladékról készült gondolatébresztő alkotásaiból nyílt tárlat a Városháza aulájában.
Tortúra, ami a mélybe taszít, majd felemel
Tortúra, ami a mélybe taszít, majd felemel
Színésznek, háttérmunkásnak és a nézőnek is megterhelő, mégis igazi nagybetűs színházi élmény Stephen King Tortúra című regényének színházi adaptációja. A Latinovits-Bujtor Játékszínben megnéztük az előadást, sőt a színfalak mögé is beleshettünk.
Időutazás az ének-zenésekkel
Időutazás az ének-zenésekkel
Kiállítással, programokkal és természetesen énekléssel ünnepelték az Ének-Zenei Általános Iskola 66. évfordulóját.
2019. november 22. // Cecília névnap