- Százhúsz milliárdot vesz el a kormány az önkormányzatotoktól, miközben azzal vigasztalja őket, hogy majd megnő a mozgásterük(?), a jövő évi költségvetés ugyanis több szabadságot és kevesebb feladatot szán az önkormányzatoknak.
- A kormány sajnos az elmúlt évek gyakorlatát követi: nem megoldja az emberek problémáit, hanem megpróbál mindenkit összezavarni. Úgy manipulálja a költségvetés számait, hogy lehetetlen összehasonlítani a korábbi évekkel. A kormány megszorító politikáját leplezendő több normatívát szétszedett, összevont, átcsoportosított, a megszokott rendtől eltérően, átláthatatlanul szabályozott. Most már nem csak adószakértőre van szükségünk a költségvetés buktatóink felderítésére, hanem „normatíva-szakértőre” is, hogy segítsen elnavigálni bonyolult számrengetegben. Ezt semmiképpen sem nevezném szabadságnak, inkább óriási átverésnek.
- Eddig mit sikerült kibogarászni a költségvetési labirintusból?
- A költségvetés legnagyobb vesztesei az önkormányzatok. Jövőre annyi pénzt biztosít az állam szociális kiadásokra, mint három évvel ezelőtt. Csakhogy három év alatt alaposan felmentek az árak, és több adófajtát is növelt a szocialista-szabaddemokrata kormány. A gyermekjóléti, családsegítői, bölcsődei szolgáltatásokat természetesen nem csökkenthetjük és az ellátottak sem lesznek jövőre kevesebben, eszerint az önkormányzatnak kell előteremteni a többletköltséget. Kérdés, hogy honnan? Ezért mondjuk, hogy ez az elmúlt húsz év legveszélyesebb költségvetése.
- Hol itt a miniszterelnök által emlegetett nagyobb mozgástér és a több szabadság?
- Vannak olyan feladatok, amelyek korábban kötelezően az önkormányzatokra hárultak és központi normatív támogatással jártak. Megszűnt a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás normatív finanszírozása, csökkent az időskorúak ellátásának, a szociális és gyermekjóléti ellátásnak a támogatása. Ezentúl élhetünk a „szabadságunkkal” és eldönthetjük, hogy „melyik ujjunkat harapjuk le”. Dönthetünk, hogy enni adunk a gyerekeknek az iskolában, vagy fűtjük az épületet.
- A konfliktushelyzet pedig természetszerűen az önkormányzat és a lakosság között alakul ki.
- Így van, a polgár szempontjából az önkormányzat vonja meg az eddigi szolgáltatásait illetve ezek egy részét, nem pedig a kormány. A kormány az önkormányzatokat kényszeríti konfrontációra a helyi lakossággal. A krízisalappal például több feladatot kaptunk, eszközöket már nem. Megvehetjük a bedőlt hitelesek lakását, de a lebonyolításhoz nem kaptunk forrást. Csökken a gyes időtartama, növelni kell a bölcsődék és óvodák férőhelyeit. Mi már idén négy új óvodai egységet nyitottunk, de továbbiakra is szükség lesz.
- Igaz-e az állítás, hogy a kormány ezekkel az intézkedésekkel a nagyobbára ellenzéki vezetésű önkormányzatok választási esélyeit szándékozik csökkenteni?
- Egyértelműen így van. A huszonhárom megyei jogú város kétharmada ellenzéki, a tizenkilenc megyei önkormányzat közül csak egy kormánypárti. Megyénkben például csak egy város kormánypárti vezetésű. A kormányt nem érdeklik az emberek, csak a saját túlélése. Jól látszik, hogy a Bajnai-kormány csak árpilisig tervezte meg a költségvetést. Utána jöhet a vízözön.
- Jelentős beruházásokba kezdett az önkormányzat. Veszélyezteti a terveket a pénzhiány?
- Jól pályáztunk, uniós pénzeket nyertünk, ehhez előteremtettük az önrészünket, semmi sem veszélyezteti a tervezett projekteket.
- Honnan lesz mindarra pénze az önkormányzatnak, hogy betömje a réseket, ellássa eddigi feladatát úgy, hogy a lakosság kevésbé érezze a megszorítások hatását?
- A kormány azt ígérte, hogy a jövő évi költségvetés nem a fűnyíróelv alapján készül majd. Ezt az ígéretét be is váltotta, mert a fűnyíró csak levágja a fűszálat és nem gyökerestül tépi ki. A mostani költségvetés viszont végleg ellehetetleníti az önkormányzatokat. A hatását mindenki érezni fogja. Hiába a város igyekezete, hiába tesszük évről évre hatékonyabbá és takarékosabbá az oktatás, a szociális és kulturális intézmények. az ellátó rendszerek finanszírozását, egyszer csak ezeknek a lehetőségeknek is vége. Nem mehetünk bele abba, hogy a minőség rovására „ésszerűsítsünk”. Legfontosabb, hogy megőrizzük a munkahelyeket. Vagy ingatlant adunk el, vagy hitelt veszünk fel. Ingatlanunk nincs, az ingatlanpiaci helyzet kedvezőtlen, a banki hitel is újabb teher lenne.
- Tehát rossz pályára került az önkormányzat, mégis mit tehet?
- A helyzet csak addig tűnik reménytelennek, amíg a jelenlegi kormány van hatalmon. Ha minden jól alakul áprilisban új kormánya lesz az országnak. Reményeim szerint egy új, Fidesz vezette kormány első feladata az új költségvetés megalkotása, és ha nem is lesz kolbászból a kerítés, de levegőhöz juthatnak az önkormányzatok.
Szeptember 30. a Helyi önkormányzatok napja 2000 óta, annak emlékére, hogy 1990-ben ezen a napon tartották az első önkormányzati választásokat.
