Tűzijáték alulnézetből

Kis átlagos agyunkból, földszintes kis adófizető logikánkból, bogaraskodó választópolgári mivoltunkból, úgynevezett bérért és fizetésért dolgozó közhelyes, proli gondolkodásmódunkból eredően a napi történésekből egyelőre annyit sikerül észlelnünk, hogy van marha nagy tűzijáték a parlamentnél, meg úgy általában minden szaros településen országszerte, és még annyit, hogy itten milliárdok tűntek el állami cégeknél, és hogy emiatt nagyobbára senki sem ül.

Hogy mi köze az egyik dolognak a másikhoz? Hát semmi. Vagy annyi, hogy mind a két történet sokba kerül. Miközben megszorítunk, terheket viselünk - természetesen közösen, mintha közösen csináltuk volna a nagy költekezéseket meg a tolvajlásokat. Elmagyarázták már nekünk, hogy akkor lesz jó nekünk, mármint a nemzetnek, ha a miniszterelnök jön, megy, vagy marad, avitt retorikával, üres beszédekkel, szerecsenmosdatással, egymásra mutogatással. Ha marad, akkor jön a gázszámla meg a nyomor, ha jön a másik, akkor másként lesz, de hogy miként, azt majd akkor tapasztalhatnánk meg, ha másik kormányunk lenne. De nincs, viszont van parlamentáris demokrácia, bizalmi szavazás, szólás- és gyülekezésszabadság, zászlók, gárda, cigánykérdés, korrupció és - nem utolsó sorban - tűzijáték.

De jó nekünk!