Boros Gergely biológus, a telep tudományos vezetője a Balatoni Limnológiai Intézetben tartott szerdai átadó ünnepségen elmondta, hogy a rendszert alkotó 12 tartály egy-egy önálló ökoszisztémaként kezelhető, melyekben bizonyos paraméterek, például a hőmérséklet és tápanyagviszonyok változtathatók.
Hozzátette: elsőként a planktonikus élőlények viselkedését figyelik majd meg a tartályokban, melyek a Balatonéhoz nagyon hasonló minőségű vizet tartalmaznak. Egyebek mellett a globális klímaváltozás várható hatásaival kapcsolatban vonnak majd le következtetéseket és vizsgálható az is, hogy egyes fajok hogyan reagálnak új fajok megjelenésére, illetve a fajvesztésre - közölte.
Választ találhatnak a kutatók arra is, hogyan óvják meg a Balatont a klímaváltozás hatásaitól - fűzte hozzá. Az első kísérletek jövő tavasszal kezdődnek majd, két év múlva pedig már komoly eredményekre számítanak - tette hozzá. Lovász László, az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke azt hangsúlyozta, hogy az evolúciós tartályok a legjobb nemzetközi példák tanulságait leszűrve jöttek létre.
Hozzátette: a berendezés a környezettudományos előrelépés lehetőségét teremti meg, egyik legnagyobb nemzeti kincsünk, a Balaton megóvásához járulhat hozzá. Szathmáry Eörs evolúcióbiológus arról beszélt, hogy az evolúciós változások is nyomon követhetők a berendezés segítségével, illetve le tudják képezni a Marson lévő életkörülményeket is. A tihanyi a világ egyik legmodernebb mezokozmoszrendszere, Kelet-Közép-Európában pedig az első - fűzte hozzá.
