Csakúgy, mint a divathullámok, a táplálkozási trendek is évről-évre változnak. A divattal ellentétben azonban a célnak megfelelő táplálkozási módszereket igyekeznek tudományos szinten vizsgálni és kutatni. A paleo és a ketogén diéta után most épp az „intermittent fasting”, azaz az időszakos böjt, vagy időben korlátozott étkezés (IKÉ) a legújabb, amit a testépítők, a fitnesz-guruk és hobbisportolók követnek.
Az intermittent fasting (továbbiakban IF) nem mondja meg, hogy mit együnk és hogyan, helyette az időre helyezi a hangsúlyt. Több féle változata ismert, 16/8-as formula tűnik a legkövethetőbbnek (e sorok írója is ezt követi). Ez azt jelenti, hogy a napi első és utolsó étkezés között maximum 8 óra telik el. Ezt követi egy 16 órás böjt, majd megint étkezés következik. Több féle ütemterv is létezik, ez jelenleg a legnépszerűbb. A 14/10, és a 18/6 órás étkezési ablakok mellett vannak olyanok, akik extrém kevés időt, csupán 4 órát hagynak maguknak arra, hogy egyenek.
Miért jó ez?
A téma egyik legnevesebb kutatója, dr. Satchin Panda azt vizsgálta, milyen hatással van a szervezetre, ha a táplálkozást időkorlát közé szorítjuk. Tíz hétig etetett egereket magas kalóriatartalmú (zsír és cukor) táplálékkal. Az egyik csoport akkor ehetett, amikor akart, a másik viszont csak 8 órában fért hozzá az elemózsiához. Mindkét csoport pontosan ugyanannyi ételt kapott, az eredmények mégis meglepték a kutatókat. Annyira, hogy más környezetben, más stábbal még kétszer elvégezték a kutatásokat.
Azon egerek, amelyek csak nyolc órában ettek, közel 40 százalékkal kevesebb zsírt halmoztak fel, nem mutatták gyulladásos vagy májbetegség jeleit, és egészséges koleszterinszintjük és vércukorszintjük volt. A másik csoport hiába ette ugyanazt, elhíztak, magas koleszterinjük, vércukorszintjük, zsírmájuk, továbbá anyagcsere-problémáik lettek. A teljesítményvizsgálat során kiderült, hogy az izomerő mindkét egércsoportnál ugyanaz maradt, azonban a nyolcórás evők állóképessége és kognitív képességei extrém javulást mutattak.
Nyugaton hozzá vagyunk szokva az egész napos evéshez: akkor és azt, amit akarunk
A kutatás támadói szerint az egereken elvégzett kutatás nem húzható rá az emberekre, azonban köztudott, az egerek biológiai órája is 24 órás, mint a miénk, annyi megjegyzéssel, hogy az egerek este aktívak. Pandáék egy mobilos appot is létrehoztak, amelyben embereknek segít betartani az étkezési időkorlátot. Azok, akik kipróbálták, hasonló eredményeket tapasztaltak, mint amit az egereken elvégzett kutatások bizonyítottak.
A téma egyik hazai képviselője, és legnevesebb teljesítmény-specialistája, Lakatos Péter szerint jelenleg azért nem hallani többet a módszerről, mert viszonylag új, nem illik bele az eddig kizárólagosan hirdetett kalória be – kalória ki koncepcióba, és nem lehet rá gyógyszert fejleszteni, ami utánozza a hatását.
