A vállalkozásokat leginkább lázba hozó kérdések csak áttételesen hozhatók összefüggésbe a digitalizációval Magyarországon. A legtöbbünk a munkaerő-hiánnyal, a dinamikusan növekvő munkavállalói bérigénnyel valamint az ezekhez szorosan kapcsolódó termelési/szolgáltatási fennakadásokkal küzd. A napi problémák mellett elsőre nehezen értelmezhető az Ipar 4.0 jelentette kihívás, az IT biztonság, vagy a kollaboratív robotok jelentette előnyök, nem hiába, a Bell Research kutatása szerint a hazai KKV-k mindössze 10%-a tartja fontosnak a digitalizációt.
Ipar 4.0
Sajnos, attól, hogy nem foglalkozunk vele nap mint nap, még itt van a nyakunkon a digitalizáció. Ráadásul kénytelenek vagyunk a vállalkozások túlélésének zálogaként tekinteni rá. A XX. századra jellemző munkaalapú gazdaságból a XXI. századra a tudás-alapú gazdaság előre törését figyelhetjük meg. Az ipar 4.0 kifejezést rengeteget halljuk mostanság. Kicsit olyan a KKV szektor szintjén erről beszélni, mint Columbo feleségéről. Sokszor szóba kerül, de igazán senki nem tudja leírni pontosan. Azt tudjuk, hogy az első nagy ipari forradalom a gőzgépeknek köszönhető. A második az elektromosság elterjedésének, így jöhettek létre a futószalagok és a tömegtermelés. A harmadik a számítógépek elterjedésével kezdődött.
A negyedik már nem ilyen egyszerűen megfogható. Részben a robotok elterjedését és okos termelőrendszerek megjelenését hozza magával, részben az olcsón rendelkezésre álló adathalmazból kinyerhető hasznos információt jelenti, valamint a szolgáltatások és termékek rendkívül gyors fejlesztési idejét és minden eddiginél személyre szabottabb jellegét fogja magával hozni.
Az általános leíráson túl, megpróbálom közérthetőbb példákkal szemléltetni a digitális térhódítást, mely leginkább vállalkozási mérettől függ. A nagyobb cégek élen járnak a fejlesztésben, a kisebbek technológiailag kevésbé felkészültek. Vegyük a számlázást, mely minden cég tevékenységében megtalálható.
A nagyobb cégek már ritkán használnak nyomtatott számlát, inkább elektronikusan készítik el, míg a kisvállalkozások jelentős része még számlatömböt használ. Hasonló, bár bonyolultabb terület az internetes megjelenés, itt a legnagyobbak már saját applikációkon keresztül kommunikálnak a vásárlóikkal, míg sok cég még csak statikus weboldallal próbál megjelenni a weben, aztán itt is a legkisebb vállalkozásokra jellemző, hogy nem készíttetnek saját webes felületet. Ez utóbbiak létszáma nem elenyésző, a cégek harmadának semmiféle elektronikus jelenléte nincs.
Azoknak, akik csak most kezdenek ismerkedni a digitális világgal, érdemes a legfontosabb, legkönnyebben elsajátítható területekre fókuszálni. Ilyen például az online beszerzés, mivel az interneten gyorsan és könnyedén összehasonlítható a termékek, alapanyagok ára, vagy ugyanilyen egyszerűen lehet a saját tevékenységünket a környékbeli versenytársakéval egybevetni. Számos weboldal foglalkozik munkaerő hirdetéssel is, ezeken a nyomtatott formátumoknál hatékonyabban lehet munkavállalót találni. A közösségi média használata is segítheti mind a vállalkozás megismertetését, mind az információgyűjtést.
Nem pénz kérdés
A digitalizáció nem csak pénz kérdés. A felhő alapú szolgáltatások jelentős része olcsó vagy ingyenes (elég csak a Google szolgáltatásaira gondolni), a vállalkozásokat segítő applikációk is többnyire ingyen elérhetőek. Az online foglalási oldalak remekül támogatják az idegenforgalmat és a vendéglátást (Booking, TripAdvisor, Viator, AirBnB), a közösségi média a kreativitásunk függvényében keltheti fel az érdeklődést bármely szolgáltatás iránt (Facebook, Instagram, Pinterest). Ezek megismerése és használata megtérülő befektetés.
A digitális fejlődésben meg kell látnunk a lehetőséget a kedvezőbb árú termelésre, a nagyobb forgalomra, a jobb minőségű szolgáltatásra, az ügyfelek kényelmesebb elérésre vagy a versenyképesség fenntartására.
Gazsi Attila, a Vállalkolkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének megyei elnöke, az országos VOSZ elnökhelyettese
