Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Szent György napi marhahajtás / Pásztorünnep Nagyvázsonyban

2008. május 3. 16:57
A reggeli cigányzenés, fogatos ébresztő után a kisbíró dobolta ki a programot. A Pálos kolostor romjainál pálos szerzetes celebrálta a szabadtéri istentiszteletet, aki Márianosztráról érkezett az ünnepségre.
A kora délelőtti szabadtéri istentiszteletre több száz hívő gyalogolt ki az ódon romok közé. A misét Hesz Attila pálos szerzetes tartotta, aki Márianosztráról érkezett az ünnepségre. Beszédében kiemelte, hogy Szent György napján hajtják ki a jószágokat a legelőkre és ugyanezen a napon emlékezünk Szent György vértanúra is. A mise végén megáldották az egyik lovat.

 

Majd az időközben közel ezer főre duzzadt nézősereggel megkezdték az állatok kihajtását a legelőre. Tíz tehenet és egy kisborjat kísértek. A jószágokat gazdáik vezették: idős és ifjú Pápi Béla, Somogyi János és Farkas Dénes.
Útközben Nagyvázsony község plébánosa, Piusz atya megáldotta a tegnapi napon átadott Milleniumi Parkot.
A vár környékén kirakodóvásár, szőttesek, népi kerámiák, fafaragások várták az érdeklődőket. A falu kovácsmestere Tarsoly László a helyszínen kovácsolt. Ügyességi játékokról a Szekszárdról érkező Toma és Csapata gondoskodott. A fából készült játékok között megtalálhattuk a patkányfogó, cölöpverő, mocsárjáró, legényes erőpróba és egyéb furfangos eszközöket. Deliné Dobó Dalma elmondta, hogy a gyermekeknek készített készségek legalább annyira népszerűek a felnőttek körében, mint az ifjabb korosztálynál.
Az állatsimogató is nagyon népszerű volt a gyermekek között. A bátrabbak megpróbálkozhattak a fejés egyáltalán nem könnyű tudományával.



A déli szieszta alatt érdemes felkeresni a község Posta Múzeumát és a Szabadtéri Néprajzi Múzeumot is.
Az előbbi 2002-ben az év múzeuma volt. Azért került a múzeum Nagyvázsonyba, mert már 1796-ban itt volt az úgynevezett lóváltó állomás, Buda és Graz közti postakocsi útvonalon. A múzeumban számos ritkaság látható, többek között az 1997-ben "nyugdíjazott" kézi kapcsolású telefontközpont, ami Devecserben működött.
A szabadtéri múzeum gyönyörűen megrendezett kiállításon mutatja be a községben működött céheket. Tizenegy céh küldte legényeit szerte Európába. A legrégebbi céh a csizmadíáké volt, őket az okirat 1651-ben említi először.
Itt látható Pintér Rudolf rézműves, korhűen berendezett egykori műhelye is. A konyhában a kenyérsütésen kívül több tucat népi ételreceptje olvasható.



A pásztorhagyományoknak megfelelően elkészített gulyás elfogyasztása után kezdődött a délutáni szabadtéri színpadi program. Elsőként a Mesevár Óvoda köszöntő zenés, táncos műsorát láthatta a közönség. Majd a Pulai Ifjúsági Táncosok magyar táncai kaptak vastapsot. Az Őszirózsa Nyugdíjas Klub Dalkörének dalcsokra énekeltette meg a nézőket. A Nagyvázsonyi Tánccsoport magyar táncai és a Nagyvázsonyi Dalkör fergeteges fellépése következett. A Kapolcsi Lányok cigány dalokkal és tácokkal léptek színpadra. A pódiumon Gyulyás Laci zenés meséje kicsiknek és nagyoknak "Vándormuzsikus" címmel zárta a fellépők sorát.
Akik még bírták szusszal, késő délután a Moldvai táncház és a Cserefa együttessel közösen rophatták a táncot.
Este nyolc órától "Pásztortüzek égnek messze...", mangalica-szalonnasütésre vár mindenkit Nagyvázsony.

Beke G. László
további cikkek

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.