Az MTA Balatoni Limnológiai Intézetének tudományos főmunkatársa hozzátette, csak a következő egy-két évben derül ki, hogy tendenciáról van-e szó. A gyors hínárosodás mögött a csökkenő algaszám, az egyre tisztább és áttetszőbb víz áll a rendkívül meleg tavaszi időjárás mellett. A Balaton átlagos átláthatósága 5-6 éve 40-50 centiméter között volt, mára 60 centiméterre nőtt.
A hínárosodás a tó ökológiai állapotának stabilabbá válását is jelenti. A növények, amelyek fontos életterei apró élőlényeknek, csak a part menti részeken jelennek meg, mivel legfeljebb 2,0-2,5 méter mély vízben nőnek. A jövevényfajokkal együtt 22-25 hínárfaj él a Balatonban, amelyek közül négy terjedt el leginkább, ezek adják a tó hínártömegének 80 százalékát.
A Balaton-kutatás 1891-ben a Keszthelyi-öböl hajózást is ellehetetlenítő elhínárosodása miatt indult be. 1968-ban tapasztaltak legutóbb komoly hínárosodást a tóban, amikor például a szigligeti öblöt csaknem teljesen beborították a növények. A mostani jelenség ehhez képest "még sehol nincs" - hangsúlyozta Tóth.
