Vasárnap délelőtt 10 órakor a 2014-ben felavatott egykori zsidó iskola kapujánál beszédekkel, zenés produkcióval és koszorúzással kezdődött a veszprémi önkormányzat és a Veszprémi Zsidó Hitközség által szervezett emléknap.
Veszprémnek az elmúlt 150 évben megbecsült tagjai voltak a zsidó származású polgárai. Alakították belvárosunkat, építették környezetünket, a századfordulóra aktív tagjai voltak a városi kisközösségeknek- mondta beszédében Brányi Mária alpolgármester, aki szerint kultúránk része, hogy miként emlékezünk.
Brányi Mária alpolgármester Ovádi Péter országgyűlési képviselővel közösen koszorúzott
A holokauszt borzalmairól sok mindenki elmondott már mindent, "a lehetetlent, a kimondhatatlant" be akarták már mutatni írók, filmesek, emlékezők. Az egykori zsidó iskola kapuja erőteljesen és líraian közvetíti a tragikus történetet, mely egykor egy zsibongó és virágzó város része volt. „Egy kapu, ami se bezárva, se kinyitva nincs. (…) a nyitott kapu hívogat és befogad, rajta keresztül belépünk valahova és megismerünk valamit, hogy megismerjük”-fogalmazott.
A megemlékezés első helyszínén a Hit Gyülekezetének fiataljai és Szász Zsuzsa működtek közre. Az egykori Búzapiac téri (most Hoffer Ármin sétány) zsinagóga volt a megemlékezés második helyszíne. A néhai zsinagógát 1944-ben gettóként használták, a háború után pedig a Magyar Szénbányászati Tröszt tulajdonába került, és fokozatosan elveszítette korábbi megjelenését. Az egykor szebb napokat is látott épület bejárata mellett emlékplakett hívja fel a figyelmet a történelem egy darabkájára.
A Komakút térnél lévő néhai gettó emléktáblájánál folytatódtak a koszorúzások és megemlékezések.
Biczó Tamás főkántor a Komakút téri volt gettó emlékhelyénél
1944. május 31-től kezdve itt helyezték el a siófoki, az enyingi és a veszprémi járás zsidó származásúnak minősített lakosait. A kaszárnya egy huszonhat lakásos bérház volt, melybe közel ötszáz(!) embert zsúfoltak be. Innen 1944. június 19-én szállították el a zsidó származású lakosokat; előbb a sárvári gyüjtőtáborba, majd július elején az auschwitzi haláltáborba.
A délelőtt a zsidó temetőben zárult, ahol a társegyházak képviselői, Nagy Károly apát-kanonok, Isó Zoltán evangélikus lelkész és Niederhoffer Zoltán református lelkész dr. Verő Tamás főrabbi vezetésével avatta újra a nemrég felújított első világháborús emléktáblát és hadisírokat.
Nagy Károly apát-kanonok
Az eredeti emléktábla a sejtések szerint 1922 és 1930 között készülhetett
A Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum pályázati támogatásából készült emléktáblán harminc, a világháborúban elesett, vagy eltűnt veszprémi zsidó származású polgár neve olvasható. Egyes kutatások szerint az akkori 3,4 milliós magyar sereg közel 10%-a vallotta magát zsidónak.
A táblaavatás és megemlékezés gyászistentisztelettel zárult a Mártírok úti temetőben.
