Valószínűleg sokan emlékeznek a 2013-ban napvilágra került gyermekbántalmazási ügyre. A szigetszentmiklósi történetben a vád szerint anyja és apja már óvodás koruk óta, évekig rendszeresen verte és erőszakolta három gyermekét, két fiút és egy kislányt (összesen 7 gyermekük volt, egy közülük a születés után halt meg), valamint mocsokban nevelték, és patkányokkal etették őket.
Felmerül a kérdés, miért történhetett meg ez, és kinek a felelőssége ezt megakadályozni? Ugyanakkor az eset rávilágít arra is, mekkora szerep hárul ma a gyermekjóléti központokra és a hatóságokra.
Fontos munkát végeznek a családsegítő központok, melynek eredményét nem látja a hétköznapi ember. Az ilyen típusú tevékenységeknek csak a hiánya látszik. Ha valami nem működik, általában országos hír lesz belőle - mondta a Veszprémi Családsegítő és Gyermekjóléti Integrált Intézmény Gyermekvédelmi napján megnyitó beszédében Porga Gyula polgármester kedd délelőtt az Agórában.
Ha valami nem működik, rossz a kommunikáció és a felelősség felvállalása is hiányzik, olyan szélsőséges esetek is megtörténhetnek, mint a 2005-ben kezdődött szigetszentmiklósi gyermekbántalmazási ügy. Dr. Purda Zsuzsánna családjogász szerint a történetben minden benne volt, ami csak lehetett, tipikus állatorvosi ló a szakemberek számára. Másfél órás előadásában az eset jogi kérdéseiről beszélt, magáról a bántalmazási ügyekről nem (azokat más lapok hozták le -a szerk.), mint mondta, nem akar ítélkezni, de van véleménye az esetről.
Az 1977 óta gyermekvédelemben dolgozó jogász szerint a szakemberek számára az egyik legnagyobb kihívást a bántalmazási jelek felismerése és a hatósági intézkedések időbeni elindítása jelenti.
„Mi van, ha tévedek? Vajon számíthatok-e a kollégákra? Biztosan jól ítélem meg a helyzetet?”
– sorolta a dilemmákat.
dr. purda zsuzsánna
A szakemberek csak a tapasztalatukban bízhatnak, de tévedhetnek is, mert nem mindig ítélik meg jól a jeleket. Ennek egyik oka, hogy a legtöbb főiskolán nem készítik fel megfelelően a pedagógusokat a gyermekvédelmi ismeretekre, ezért előfordulhat az is, hogy sokan félnek a szülők által intézett támadásoktól, ezért nem lépnek időben. Még akkor sem, ha a gyermekek érdekei ezt diktálják. „Bár aki fél, nem erre a szakmára született”- jegyezte meg.
Az ENSZ szerint az állam feladata, hogy segítse a szülőket, és intézményein valamint intézkedésein keresztül a gyermekek jólétét megfelelő személyzettel és létszámmal biztosítsa. Ma törvényi és közigazgatási szinten is jobbnak mondható a helyzet, hisz a szigetszentmiklósi gyerekgyalázás számos problémára világított rá, amely itthon változások sorát indította el.
A szigetszentmiklósi gyermekbántalmazás
Dr. Purda Zsuzsánna jogi szempontból részletesen számolt be a 2005-ben kezdődött ügyről, melyben 2017-ben hoztak ítéletet.
A Népszava azt írta, a vádirat kivonata szerint a házastársak Szigetszentmiklóson nevelték kiskorú gyermekeiket, de a megfelelő élelmezésükről, ruházkodásukról nem gondoskodtak, óvodába egyáltalán nem, iskolába pedig rendszertelenül járatták őket.
A gyerekeket kicsi koruktól - a sértettek első emlékeitől kezdve - 2012. január 23-áig tettlegesen és szexuálisan napi rendszerességgel bántalmazták, a Blikk szerint fekáliával, rovarokkal és rágcsálókkal etették őket, és a gyerekeknek együtt kellett pornófilmet nézniük szüleikkel, majd az abban látottakat rajtuk próbálták ki, előtte azonban gyakran félholtra verték őket. Az anya ahelyett, hogy megakadályozta volna a brutalitást, segített férjének. A szülőket jogerősen tizenhárom év fegyházbüntetésre ítélte a Fővárosi Ítélőtábla 2017 novemberében.
Miért történhetett meg mindez?
A gyermekek piszkosan jártak óvodába, szellemileg visszamaradottak voltak és mozgásuk is elmaradott volt. Bár az óvoda a családsegítő szolgálatok, a gyermekjólétis, és a védőnő is érzékelték a problémát, mégis évekig másképp álltak a dolgokhoz. Hiányosak voltak a gyámhatósági eljárások, nem volt a jelzőrendszeri tagok között érdemi és szervezett együttműködés, egymásnak ellentmondó jelentések születtek- sorolta az okokat Purda Zsuzsánna. Az ombudsmani jelentés szerint az óvoda és az iskola volt az, amelyik végig rendszeresen jelezték a problémákat.
Ma már könnyebb
„Az eset után történt előrelépés, és eljutottunk odáig, hogy törvényi és közigazgatási szinten hozzanak változásokat. A gyermekvédelmi és a köznevelési törvény módosítása után most már pontosan tudjuk, hogy milyen jelentésre hogyan kell reagálni. A szigetszentmiklósi gyermekek életét ez nem tudja segíteni, de az intézményeknek és a gyámhatóságoknak most már könnyebb lesz felismerni, hogy egy gyermeket mikor és hogyan kell kiemelni a családból”- zárta előadását a szakember.
A címlapfotó illusztráció!
