MEGREFORMÁLT OKTATÁSI RENDSZER
2010-ben a Fidesz-kormány egy pénzügyileg csődbe ment oktatási rendszerrel és a gyerekek folyamatosan romló teljesítményével találta szembe magát. Az új kormány átfogó reformokat sürgetett: 2010 óta a korábbi évekhez képest 500 milliárd forinttal többet fordítottak köznevelésre, 2013-tól kezdve átlagosan 50%-kal növelték a pedagógusbéreket, és a tanulók 87%-nak ingyenes tankönyvcsomagot biztosítottak.
2013-tól kezdve a köznevelési alapfeladatokat is az állam vette át és a korábbi egyenlőtlen erőforrás allokáció mérséklésére létrehozták a KLIK-et, amelynek helyét 2017. január 1-jétől az önálló költségvetési szervként működő 58 tankerületi központ vette át. Ezzel a köznevelési intézmények működése stabilabbá vált, nőtt a szakmai önállóságuk, és az igazgatók nagyobb mozgásteret kaptak. A pedagógusképzés felvételi követelményeinek szigorodásával és a bérek emelésével pedig több és tehetséges tanár kerül ki a felsőoktatásból, ami a sikeres oktatási rendszer egyik alapfeltétele.
GAZDASÁGI ALAPOKRA HELYEZETT TUDÁS
A cégek számára évek óta problémát jelent a szakemberek hiánya, ezért a kormány 2012-ben bevezette a duális képzést a szakképzésben: a diákok a vállalatoknál szerezhetik meg a szükséges gyakorlati tudást, fizetést kapnak, a hiányszakmákban tanulók pedig további ösztöndíjhoz is juthatnak, így havonta akár 50 ezer forintot is hazavihetnek. 2016-tól átalakult a struktúra is: a szakiskolák szakközépiskola néven futnak tovább, ahol a diákok négy év után érettségit tesznek, majd újabb egy év után szakmát szereznek, míg a korábbi szakközépiskolákból létrejött szakgimnáziumban a tanulók négy év alatt érettségit és szakmát is szerezhetnek, így akkor is el tudnak helyezkedni, ha nem akarnak továbbtanulni.
A magyar szakképzési rendszer átalakítását ma már a külföldi oktatási szakemberek is elismerik, egyre több tanuló ér el kimagasló eredményeket szakmai világversenyeken, a vállalkozások pedig könnyebben jutnak megfelelő munkaerőhöz.
EGYETEMI INNOVÁCIÓS KUTATÓBÁZISOK
A piaci igényekhez való igazítás a felsőoktatási reformok egyik legfontosabb alapvetése is lett. 2015-től a kormány az egyetemeken is bevezette a duális képzési formát, amivel mindkét fél nyerhet: a fiatalok egyrészt piacképes tudásra és gyakorlatra tesznek szert, másrészt a vállalatok számára is sokkal tervezhetőbbé vált a munkaerő.
Mindemellett egyre fontosabbá válik az egyetemek K+F+I tevékenysége, amelyet a kormány is erősen támogat: részben az S3 stratégiához (intelligens szakosodási stratégia) illeszkedve számos olyan GINOP „K+F versenyképességi és kiválósági együttműködés” pályázat érhető el, mellyel az intézmények nemcsak oktatásuk és tudományos tevékenységük színvonalát növelhetik, de a gazdaság motorjaként is szolgálhatnak, valamint működésüket is finanszírozhatják.
FOLYAMATOS FEJLESZTÉS
Bár a változásokat illetően még vannak viták, tagadhatatlan érdem, hogy egyre több pénz jut fejlesztésekre: 2017-ben az elmúlt 30 év legnagyobb iskolafejlesztése indult el, melynek keretében mintegy 100 milliárd forint uniós és magyar forrásból 571 iskola újult, illetve újul meg, a következő években újabb félezer iskola korszerűsítése, valamint újak építése zajlik majd le, emellett 45 milliárd forintot fordítanak digitális fejlesztésekre.
Az eredmények Veszprémben is tetten érhetők: a Veszprémi Tankerületi Központ eddig összesen 1,7 milliárd forintot nyert iskolai infrastrukturális fejlesztésekre, de szépülnek a helyi óvodák is. A Pannon Egyetem erős kutatás-fejlesztési potenciáljával pedig egyfajta tudásközponttá növi ki magát: az intézmény a 2020-ig tartó programozási ciklusban több mint 40 operatív programra csaknem 15 milliárd forintnyi támogatást nyert el idáig, amelyek között számos országos és nemzetközi hírű innováció szerepelt már. Az egyetem emellett fontos szereplője lesz az Aranyos-völgyben kialakítandó tudásparknak is, de hasonlóan nagy volumenű fejlesztés lesz a Szakipark is, mely a szakképzésben nyújt segítséget.
