NEMZETKÖZI ELADÓSODÁS
Az MSZP-SZDSZ kormány 2008-ban fordult segítségért a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF), az Európai Bizottsághoz és a Világbankhoz, mert a gazdasági világválság következtében teljesen beállt a magyar kötvénypiac, és az ország a csőd szélére sodródott. A húszmilliárd eurós hitelkeretből összesen 14,2 milliárd eurót hívtunk le, melyből a 2008-as, 2009-es és 2010-es költségvetési hiányt fedezte, a 2009-ben lejárt állampapírokat finanszírozta, valamint állampapír-visszavételre fordított az akkori, baloldali kormányzat.
A nemzetközi hitelcsomag utolsó, másfél milliárd eurós részletét 2016-ban fizette vissza a kormány az Európai Bizottságnak.
BÓVLIBÓL VERSENYKÉPES ORSZÁG
A baloldali gazdaságpolitika és a válság egymást erősítő hatásai révén Magyarországot az évtized fordulóján sorra minősítették le és tették bóvli kategóriába a nemzetközi hitelminősítő szervezetek. Ahogy 2010 után a magyar gazdaság stabil alapokat kapott, úgy ezek az intézetek is egymás után bírálták felül korábbi értékelésüket, és javították hazánk besorolását. A felminősítéseket a szakértők többek között a gazdasági növekedéssel, a makro- és mikrofolyamatok, valamint az üzleti környezet javulásával magyarázták.
A magyar gazdaság a 2009-es mélypont után, 2010 óta ismét növekvő pályát mutat – míg a Gyurcsány-kormány idején a növekedés – már a válságot megelőző években is – csökkenő tendenciát követett.
SAJÁT ERŐNKBŐL KOVÁCSOLT SIKER
A fejlődés részben az Európai Uniós forrásoknak köszönhető, azonban Orbán Viktor miniszterelnök veszprémi látogatása során rámutatott, hogy az uniós támogatások jelentőségét nem szabad túlbecsülni. Mint mondta, az uniós források éves szinten 4 milliárd eurós nagyságrendet tesznek ki, a teljes magyar nemzeti össztermék 110-120 milliárd euró, vagyis a napjainkban tapasztalható kiváló gazdasági mutatók elsősorban nem külső támogatásoknak, hanem a Fidesz-kormány által létrehozott jogi-gazdasági környezet révén versenyképessé tett magyar gazdaság teljesítményének köszönhetők.
