- A filmezés 3 éve kezdett érdekelni. Eleinte kézi kamerával készítettem rövid videókat. Hetedik osztályában egy mozgóképes pályázatot hirdettek, amin én is részt vettem: ekkor készült el a Rémálom című rövidfilmem, aminek már története is volt. A magyar tanárom, Lakossy Judit figyelt fel „különleges képi látásmódomra” - meséli Kamy.
- Úgy gondolom, hogy 16 évesen az embert még nem veszik komolyan. Ha elkezdenék arról prédikálni, hogy mit gondolok a világról és embertársaimról, elengednék a fülük mellett. A film segítségével viszont bármit, bárkinek megmutathatok. A vásznon nem számít a korom, a nézőt csakis a film érdekli – fejti ki a fiatal alkotó, akinek első játékfilmje, az Ösvény 2007-ben készült el, és országosan is elismert lett a diákfilmek kategóriájában. Egy év múlva Herenden, szülővárosában vetítették a második filmjét, ami az Országos Diákfilm Szemlén alkotói díjban részesült.
- A családom mindenben támogat, amiben csak tudnak. A barátok is kitartanak mellettem, és ha szükségem van bármire, mindig szívesen segítenek. Jó érzés, ha az embert körülveszik és lelkesítik. Szinte minden forgatás jó kedvvel és vidáman zajlik. Az előző filmjeim szereplői, a diáktársaim mind jó kedélyűek, és ettől a forgatások sem unalmasak. Hozzáteszem, ha nagyvárosban forgat az ember, és egy nagyobb kamerát állványra helyezünk, minden autó hirtelen lassítani kezd. Mi olyankor jókat nevetünk.
- A legemlékezetesebb pillanat az Ösvény című filmem tetőpontjának forgatása volt, amikor egy tűzben álló fiút megkísért a kíváncsiság. Emlékezetes, izgalmas és forgatás volt az egész stáb számára. Elvégre nem minden nap mondhatja el az ember, forgatás közben minden ég körülötte.
