Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2025. április 18. Andrea
2025. április 18. Andrea

A klíma-kocka el van vetve

2018. február 1. 3:00
A klímaváltozásról tartott előadást szerda este a Pannon Egyetemen az intézmény rektora, dr. Gelencsér András.

Előadása elején a rektor Donald Trump amerikai elnök tweetjeit idézve felhívta a figyelmet arra, hogy a világpolitikában ismét megerősödtek a klímaváltozás-szkeptikus hangok. Csakhogy „a természetet nem érdekli, hogy ki milyen pártállású, ki hisz benne, ki nem hisz benne, az ugyanúgy megy a maga törvényei szerint.”

A mért adatokból az látszik, hogy 1750, az ipari forradalom óta megváltozott a légkör összetétele, a szén-dioxid koncentrációja 43%-kal emelkedett azóta, a metánt és kén-dioxidot háromszorosára emeltük a 250 évvel ezelőtti szinthez képest, míg az ózon mennyisége 4%-kal csökkent.

A Föld éghajlatát az emberen kívül más tényezők is változtatják. A vulkánkitörések során a levegőbe kerülő por árnyékoló hatása például csökkenti a hőmérsékletet, aminek történelemformáló hatása is lehet. Például 1783 júniusában egy izlandi vulkánkitörés 20 millió tonna ként lövellt a levegőbe, ami évekig tartó éhínséget okozott Európában, és ez előbb polgári elégedetlenséghez, majd a francia forradalom kitöréséhez vezetett.

De csillagászati okok is vezethetnek éghajlat-változáshoz. A földtörténeti közelmúltban, az elmúlt kétmillió évben elég hektikus változások történtek a bolygó pályamódosulásai miatt, jégkorszakok és melegebb időszakok váltották egymást. Ezek a hőmérsékleti ingadozások azonban a mostanihoz képest negyvenszer lassabbak voltak.

Hat-e az ember a klímára?

Ezeket a természeti tényezőket az ember is egyre nagyobb hatékonysággal képes reprodukálni: a vulkánműködést például a levegő szennyezésével szimuláljuk. Ráadásul a légszennyezés nem marad meg a városaink fölött, a légkör dinamikájából fakad, hogy a szmog az Arktiszra, a Himalájába is eljut. A XX. század legnagyobb vulkánkitöréséhez (1991, 20 millió tonna kénkibocsátás) viszonyítva az ember egyetlen év alatt 60 millió tonna kenet és még több egyéb szennyezést küld a levegőbe.

Mélytengeri üledékekben kimutatták, hogy 55 millió évvel ezelőtt egy százezer évig tartó globális felmelegedés következett be, amit vulkánok által kibocsátott szén-dioxid okozott. Ennek következtében ötszörösére, 1000-ről 5000 ppm-re emelkedett a szénrészecskék mennyisége a levegőben, ami 5-8 fokos hőmérséklet-emelkedést okozott. Az emberi tevékenység az 1750-es 280-ról vélhetően 1500-3000 ppm-re emelheti a szénrészecskék mennyiségét a század végéig. Azt azonban nem tudjuk, hogy ennek mi lesz a következménye.

„A jég a Föld kanárija, jelzi, ha közeleg a baj.”

Kétségtelen, hogy az ember beleavatkozik a természet dolgába, megváltoztatta azt az éghajlatot, ami nélkülünk létezne. A geológiai vizsgálatok alapján tudjuk, hogy az emberi beavatkozás nélkül a Föld egy újabb jégkorszak felé tartana, egyre növekednie kellene a jégtakarónak. Ennek azonban az ellenkezője történik. A műholdképekből szabad szemmel, komolyabb hozzáértés nélkül is egyértelműen megállapítható a változás, ami az elmúlt évtizedekben – földtörténeti léptékkel mérve pillanatok alatt – bekövetkezett, miközben a bolygó átlaghőmérséklete kevesebb mint ötven év alatt 2-4 fokkal emelkedett.

Ez azért is probléma, mert az Arktisz nyári jégtakarója „az északi félgömb légkondicionálója”, aminek nagyon gyorsan romlik a hatékonysága. Ennek hatásaként „kutya meleg lesz”, amiből már kaphattunk ízelítőt. 2003-ban olyan, két hétig tartó hőhullám csapott le Európára, ami hetvenezer ember halálát okozta – ezzel Európa újkori történetének legnagyobb természeti katasztrófája volt. Amerikában ezt a jelenséget ismerték, tudták, hogy mit kell tenni, mennyi vizet kell inni, de Európában nem nem voltunk felkészülve rá, ez pedig sok emberéletet követelt. Azóta voltak komolyabb hőhullámok is, de megtanultuk a leckét, a meteorológiai szolgálatok rendszeresen emlékeztetik az embereket az egészségügyi teendőkre.

Gelencsér szerint a hőhullámok azonban csak ízelítők abból, hogy az évszázad végére mi lesz nálunk a normális nyári időjárás. A változás már most is radikális: korábban egy-egy évtizedben csak néhány, a 27 fokos középhőmérsékletet meghaladó nap volt, a kilencvenes években már 35, a nullás években 51, a tízes években pedig eddig 64 napnál tartunk, és még két nyár hátravan az évtized-fordulóig.

A rektor jelezte, nem kíván a jövőre vonatkozó találgatásokba bocsátkozni, jelenleg senki nem tudja megmondani, hova futnak ki a zajló folyamatok. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a Föld éghajlata nem valamiféle optimális egyensúly fenntartására törekszik: ha valamilyen irányba kibillentjük a mérleget, akkor megállíthatatlanul meglódul, ahogy a hegytetőről legurított apró hógolyó is lavinává nőhet mindenféle további beavatkozás nélkül is, és a hógolyót elgurító ember ezt nem lesz képes megállítani.

A kocka el van vetve – fogalmazott Gelencsér András – nem tehetünk mást, mint várunk, hogy kiderüljön, mit dobtunk.

Schöngrundtner Tamás
Domján Attila
további cikkek
Nem kell Brüsszelig menni Európáért közélet Nem kell Brüsszelig menni Európáért Új szolgáltatással bővült az egyetemi könyvtár portfóliója: tájékoztatópontot nyitott az intézményben az Európai Dokumentációs Központ. 2025. április 16. 21:24 Soha nem volt ekkora szükség a tudományra tudomány Soha nem volt ekkora szükség a tudományra A Műszaki Kémiai Napok hosszú múltra visszatekintő, több napon át tartó konferenciasorozat, mely idén 53. alkalommal nyitja meg kapuit a tudomány szolgálatában.  2025. április 15. 21:17 Balkáni csapat, esküvői násznép, kínai delegáció és a Vissza a jövőbe karakterei is jönnek az idei VEN-re Pannon Egyetem Balkáni csapat, esküvői násznép, kínai delegáció és a Vissza a jövőbe karakterei is jönnek az idei VEN-re A Pannon Egyetem szerda délelőtt az Unionban tartott sajtótájékoztatót, számos ügy mellett az egyik legjobban várt napirendi pont is terítékre került, a VEN-csapatok bemutatkozója. 2025. április 9. 16:24 Palkovics László: Magyarország első számú AI egyeteme a Pannon Pannon Egyetem Palkovics László: Magyarország első számú AI egyeteme a Pannon Javasolni fogja a felsőoktatásért felelős miniszternek Palkovics László, hogy más magyar egyetemeken is alkalmazzák azokat az AI-hoz kapcsolódó megoldásokat, amik Veszprémben már az egyetem mindennapos működésének szerves részei. A mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos kedden délután látogatott el Veszprémbe, hogy az intézmény vezetésével személyesen tekintsék át, hogyan segítheti hatékonyan a hallgatók, az oktatók és az egyetem üzemeltetőinek munkáját a mesterséges intelligencia. 2025. április 9. 0:17

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.