A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az első negyedévben 23.648 gyermek született, a halálozások száma pedig 35.440 volt. A természetes fogyás 11.792 fő, 1306-tal több az egy évvel korábbinál. A nemzetközi vándorlás figyelembevételével becsült népességszám az időszak végén 10 millió 23 ezer volt. Januárban és februárban csökkent, márciusban viszont kis mértékben emelkedett a születésszám. Összességében 380-nal (1,6 százalékkal) kevesebb gyermek jött világra, mint az elmúlt esztendő azonos időszakában.
A halálozások száma mindhárom hónapban meghaladta az előző évit. Összességében 924-gyel (2,7 százalékkal) több lakos hunyt el, mint tavaly az első negyedévben.
A házasságkötések száma januárban-februárban alacsony szinten stagnált, márciusban viszont jelentősen visszaesett az egy évvel korábbihoz képest. Január és március között 4.430 házasságkötés történt, 464-nel (9,5 százalékkal) kevesebb, mint az előző év első negyedévében.
Ezer lakosra 9,6 élveszületés és 14,3 halálozás jutott. Az előbbi azonos szintű, az utóbbi 0,5 ezrelékponttal magasabb, mint az egy évvel korábbi adat. Az első negyedévben ezer élveszülött közül 5 csecsemő halt meg 1 éves kora előtt, 1,2 ezrelékponttal kevesebb, mint egy éve.
A Nyugat-Dunántúlon és Észak-Magyarországon a születésszám csökkenése jelentősen meghaladta az országos átlagot, Közép-Magyarországon és az Észak-Alföldön viszont valamivel több gyermek született, mint egy éve.
A halálozások száma a Dél- és Nyugat-Dunántúlon, valamint Észak-Magyarországon emelkedett a legjelentősebben, a Dél-Alföldön viszont csökkent. A régiók közül a Nyugat-Dunántúlon és Észak-Magyarországon volt a legjelentősebb a természetes fogyás mértékének növekedése: 35, illetve 30 százalékos.
