Ön szerint a magyar gazdaságnak mit sikerült megoldania, vagy miben sikerült előrelépnie az elmúlt évben?
A makroadatokból kiolvasható, és az EU által készített országjelentés is megerősíti, hogy a magyar gazdaság helyzete javuló tendenciát mutat. Nő a GDP és a foglalkoztatottság, csökken a nettó államadósság, ráadásul mindez mérséklődő adóterhelés mellett. Ennek megfelelően javult Magyarország hitelkockázati besorolása, a GDP reálértéken már meghaladja a válság előttit, és megállt a forint trendszerű gyengülése (Az Euróhoz képest a forint 300-310 között várható egész évben).
Ha közelebbről nézzük a gazdaságot, szembeötlő a munkaerőpiac aggasztó állapota, magas a betöltetlen állások száma és számottevő az elvándorlás. Ugyanakkor haladás tapasztalható a közmunkaprogramból az elsődleges munkaerőpiacra való átlépés megkönnyítésében, a nem EU-tag szomszédos országok munkavállalási könnyítésében. Megvalósult a nyugdíjasok önkéntes munkavégzésének lehetősége a nyugdíj veszélyeztetése nélkül.
gazsi attila- archív fotó
Örömteli, hogy a vállalkozók bérekkel kapcsolatos adóterhelése jókorát csökkent, sajnálatos módon a 2017 és 2018 együttes minimálbér növelése összegében nagyobb adóterhelést jelent. Így, főképpen a kisebb, alacsony termelékenységű vállalkozások számára, valamint a tradicionális kelet-magyarországi „válságövezetekben” mindez nehezen kigazdálkodható.
A kkv-k számára nagyon kedvező változás a VOSZ és a kamara által gondozott Széchenyi Kártya Programban, hogy a vállalkozók már 100 millió forintig igénybe vehetik e finanszírozási formát.
A kkv-k számára mi lesz a legnagyobb kihívás 2018-ban?
Továbbra is a gazdaságpolitika bűvös háromszögének elemeire – a beruházásélénkítésre, a strukturális reformok végrehajtására és a felelősségteljes költségvetési politika biztosítására kell a legtöbb erőfeszítéseket tenni. Ezekből is a legnagyobb falat a választásuk után felálló új kormány számára a strukturális reformok elindítása lesz, gondolok itt a közszféra jelentős visszaszorítására, a közfoglalkoztatottak versenyszférába való visszairányítására, valamint – szigorúan még a gazdaságpolitikánál maradva – a szakképzés rendszerének komoly módosítására.
Milyen a kkv-k jelenlegi helyzete itthon és Veszprém környékén?
A magyar gazdaság teljesítménye optimizmusra ad okot, egyre inkább a belső kereslet által generált. Ez a túlnyomórészt a magyar piacra termelő kkv-k számára kedvező, várhatóan termékeikre és szolgáltatásaikra folyamatosan növekedni fog az igény.
A munkaerőpiaci helyzet a munkavállalók számára minden eddiginél előnyösebb a jelentős, akár 5% körüli reálkereset növekedés miatt. A vállalkozások azonban minden eddiginél többet fognak küzdeni a munkaerőhiánnyal és a nagyobb fluktuációval. Figyelemre méltó lehetőségnek tűnik egyes munkakörök nyugdíjas munkavállalókkal való betöltése, mely a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek keretében szervezett és tervezhető munkaerőt jelent.
A vállalkozások most – a munkaerő hiányt leszámítva – a növekedés miatti finanszírozással és cashflow problémákkal küzdenek. Igaz ugyan, hogy a bankok hitelezési képessége a történeti csúcshoz közelít, de – sajnálatos módon – jelenleg inkább a magánszektorra fókuszálnak, a kkv-k felé a hitelezési hajlandóságuk továbbra is visszafogott.
- A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége mit vár 2018 tól?
Az év első néhány hónapja a választásokról, gazdaságpolitikát tekintve a pártok egymásra licitáló ígéretdömpingjéről fog szólni, az adócsökkentésektől kezdve a feltétlen alapjövedelmen keresztül a 13., vagy 14. havi nyugdíjig. Ezt követően a vállalkozók számára nyugodtabb és remélhetőleg kiszámítható időszak jön. A megválasztott kormánytól elvárás, hogy tovább növeli Magyarország pénzügyi stabilitását, és előtérben tartja a versenyképesség tartósan fenntartható növekedését.
Ezen túlmenően kormányszinten szükséges segíteni a kkv-szektort az innováció térnyerésében, mivel a külföldi és a hazai tulajdonú vállalatok között még mindig jelentős a termelékenységi rés.
További eredményeket várok a kormány és a vállalkozói érdekképviseletek közötti párbeszédben, mivel Magyarországon az üzleti tevékenység folytatásának egyik legfőbb akadálya az instabil szabályozási környezet, és nem jut kellő szerephez sem az érdekeltek bevonása, sem a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatal.
