- Hogy van? Hogy érzi magát ebben a forgatagban?
- Hát, ilyenkor nagyon sok a munka, de az ember nagy örömmel csinálja, mert nemes a cél, és én úgy látom, hogy a közönség nagy megelégedésére zajlik a fesztivál. Nemrég kezdődött, de már érezni a hangulatát és a nagy várakozást, örömet, hogy ez alatt a pár nap alatt tíz koncertet hallgathat meg a közönség, úgyhogy minden úgy alakul, ahogy terveztük.
- Mit kell tudni az idei fellépőkről?
- Auer Lipót neve kötelezi a szervezőket, vagyis minket, hogy azon a színvonalon rendezzük a fesztivált, hogy az ő nevéhez méltók legyünk, ezért olyan művészeket hívunk mindig, akik a világ zenei élvonalába tartoznak. Most is van több olyan világsztár, aki után bárhova elmegy a rajongótábora. Hadd emeljem ki Vadim Repin-t, aki a ma élő hegedűs generáció és az Auer által alapított orosz hegedűiskola egyik legsikeresebb képviselője. Nagy megtiszteltetés, hogy elfogadta meghívásunkat. Kár, hogy csak rövid ideig tudunk együtt lenni, mert minden nap újabb hangverseny jön, közben egész nap zajlanak próbák. Ezekkel a művészekkel szívesen lennénk többet is együtt.
- Ez már a harmadik év a fesztivál életében. Van valami változás az elmúlt évekhez képest?
- Annyi változás már van, hogy az első két évben hegedűfesztiválnak hívtuk – természetesen – Auer miatt, de most átkereszteltük Auer Fesztiválra, hogy több hangszert is be tudjunk vonni, de azon nem változtatunk, hogy ez egy klasszikus zenei fesztivál. Az első évtől kezdve volt más rendezvény is, népzenei koncert, jazz, világzenei koncert, de ezek csak kirándulások. Nem csak hegedűsöket hívunk, látható, hogy itt van Frankl Péter és Ránki Dezső zongoraművész is.
- Mire a legbüszkébb a fesztivállal kapcsolatban?
- Nagy öröm, hogy a fesztivál létrejöttével Veszprémet egyre többen megismerik, és aki ide jön, csodálattal nézi a várost, hogy milyen szép terei vannak, és milyen kellemes a környezet, minden művész el van ragadtatva a zenei érdeklődéstől.
- Önnek mit jelent Veszprémben zenélni?
- Nekem különös, mert ugye itt születtem, és itt kezdtem tanulni hegedülni, csakúgy, mint Auer Lipót. Persze nem akarom magam hozzá hasonlítani, de ebben a vonatkozásban a pályánk hasonlít, és amikor az ember utazik, turnén van, más városokban, külföldön, más koncertteremben játszik, mindig lehet érezni, hogy más a hangulat, más van a levegőben. Veszprém pedig Veszprém, semmihez nem hasonlítható. Nyilván ez azért van, mert veszprémi vagyok.
- Veszprémen belül van kedvenc koncerthelyszín?
- Nagy öröm, hogy a Hangvilla létrejött, mert ez abszolút alkalmas arra, hogy zenekari koncerteket lebonyolítsunk. Kamarakoncertekre pedig legkiválóbb terem a Megyeháza. Hál’ isten már van benne légkondicionálás. A szerdai nyitókoncert a Megyeházán volt, és most már biztos vagyok benne, hogy nagyon sokan azért is fognak jönni, mert ott nagyon jó az akusztika. Csodálatos hely a vár, a székesegyház, ahol majd egy koreai hegedűművésznő ad koncertet.
- Van személyes kedvenc helye Veszprémben?
- Fel sem tudom sorolni, hogy mennyi. Elsősorban a történelmi vonatkozású helyeket, a Vár alatti ligeteket, utcákat kedvelem.
- Ha nem a zenével és tanítással foglalkozna, akkor mit csinálna?
- Ezt a gondolatot régóta hessegetem magamtól. Otthon szoktam kérdezni, hogy mi legyek, ha felnövök. Sok minden érdekel, és inkább azt nehéz eldönteni, hogy mi az, amivel nem szabad foglalkoznom, mert akkor nem jut időm másra, amire kell. Elég hosszú a lista.
- Mennyi idő jut pihenésre?
- Semmi, de nem is tudok kikapcsolódni, mert ha nem hajtanak a határidők, le is eresztek vagy le is eresztenék. A zenészek élete ilyen. Állandóan gyakorolni, próbálni, koncertezni kell, akkor megy.
- Beszélhetünk-e zenei barátságokról?
- Persze, de érdekes, amit mondani fogok. Nem feltétlenül azok tudnak jól együtt játszani, akik jó barátok. Azt azért nem mondom, hogy nem kell törekedni a barátságra, de nem mindig sikerül. Úgy nyilván nem tudunk jó koncertet adni, ha nem vagyunk jóban, de a klasszikus értelemben vett barátságok nem feltétlenül a zenén és zenélésen keresztül születnek, ezek általános emberi kapcsolódási pontok, vagy létrejönnek vagy nem.
- Mit gondol a mai fiatal zenészekről?
- Az életem jelentős részét a tanítás tölti ki. A fiatalokban mindig is hittem, és úgy szerveztem az életemet, hogy legyen időm foglalkozni velük. Nagyon sok tehetséges fiatal van, és szerencsére sok támogatás is. A fesztiválra is mindig hívunk fiatalokat, saját tanítványokat is és a kollégák tanítványait is. Érdekes megfigyelni, ahogy eljutnak a komoly színpadokig, és érett művésszé válnak. Egy fesztiválnak ez is feladata, főleg az Auer Fesztiválnak, hiszen Auer kiváló zenepedagógus volt.
- Öt-tíz év múlva milyen lesz az Auer Fesztivál?
- Remélhetőleg akkor is mindenki örömmel utazik majd ide, a közönség várja a koncerteket, nagy siker van, és változatos program, ennél többet nem akarhatunk.
