Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Marokkói kapcsolatot épít a Pannon Egyetem / Diákok és előadók cseréjére is lehetőség nyílik

2009. április 29. 20:57
A marokkói V. Mohamed Egyetem és a Pannon Egyetem még csak most kezdi kapcsolatait építeni, de a kilátások biztatóak. Kövesse a Vehirt a Google keresőben Válassza kedvenc forrásának, és előrébb kerülnek a híreink Beállítom

Szűk egyhetes magyarországi tartózkodásából két és fél napot szánt Veszprémre, illetve a pannon Egyetemre a rabati (Marokkó) V. Mohamed Egyetem delegációja, akiket elkísért a királyság budapesti nagykövete is. A vehir.hu a francia tanszéken, Mihalovics Árpád rektor-helyettes irodájában találkozott Hafid Boutaleb Joutei rektorral és helyettesével, Bounahmidi Tijani professzorral.


Érdeklődésünkre a rektor elmondta, hogy a rabati egyetemet 1957-ben (egy évvel Marokkó függetlenné válása után) alapították (jogelődje 1919-20-ban indult), s ezt tekintik a legrégebbi modern értelemben vett marokkói egyetemnek. Igazi „elit” egyetem, hiszen a jelenlegi uralkodó, de elődje is ott szerzett diplomát, de a királyi család több tagja is, sőt: az egymással ellentétes nézeteket valló politikusok közül is sokan.
Bölcsész, jogi, mérnöki, informatikai és társadalomtudományi kara van az V. Mohamed Egyetemnek. Hallgatóinak száma 25 ezer, s nem kevesebb, mint 13 nyelvet kínálnak a diákságnak (magyart nem). Közülük ötezren doktori képzésben részesülnek. A volt szocialista országok közül román, bulgár és lengyel kapcsolatokat ápolnak, de szerte a világban 46 ország egyetemeivel van szerződésük (ebből csak Európa 180 egyetemével). Az Európa minden országában elfogadott Erasmus Mundus és Tempus programok a rabati egyetemen is elfogadást, teret nyertek.
Sok szellemi energiát fektetnek az innovációs programokba. Ezt tekintik stratégiai ágazatuknak. Jövedékét 7 millió dollárra becsüli, amely pár éven belül már visszaforgatható lesz. A magyar-marokkói egyetemi kapcsolatokban az innováció mellett a mérnöki karok közti együttműködés, a mediterrán tanulmányok közti kapcsolatok, az alap, mester és doktori képzés és az oktatás minőségének ellenőrzése, biztosítása kaphat szerepet.


A vendégek a Pannon Egyetem négy karát felkeresték, s érdeklődéssel tanulmányozták az ott folyó kutató-oktató munkát. A műszaki-informatikai karon például felajánlották a marokkóiak egy konzorciumi formában történő kutatási együttműködés lehetőségét. Fokozottan érdeklődtek a vendéglátás-turizmus iránt is.
Mihalovics Árpád a kezdetekről szólva elmondta, hogy egy tavalyi marokkói látogatáson merült fel a gondolata a kapcsolatépítésnek, melyet a mostani delegáció próbál egyengetni. Az együttműködési megállapodás a közeljövőben várható.
A vendégek szerint Veszprém elbűvölő város. Saját bevallásuk szerint alig tudnak betelni vele, mert emberi dimenziójú, ahol kedvesek és nyitottak az emberek. Külön kiemelték Mihalovics Árpád személyes segítőkészségét, az egyetem pozitív hozzáállását.
 

Zatkalik András
további cikkek
Már a dobogón a Lovassy: a veszprémi gimnázium az ország harmadik legjobbja a HVG rangsorában közélet Már a dobogón a Lovassy: a veszprémi gimnázium az ország harmadik legjobbja a HVG rangsorában A HVG legfrissebb középiskolai rangsorában a veszprémi Lovassy László Gimnázium a kiemelkedő harmadik helyet szerezte meg az országos mezőnyben. Ezzel a teljesítménnyel az intézmény egyúttal megőrizte vezető pozícióját a fővároson kívüli iskolák között. ma 10:24 „Titokkal a lelkemben éltem” – Brusznyai Árpád unokáival a legmeghatóbb ünnep Veszprémben volt közélet „Titokkal a lelkemben éltem” – Brusznyai Árpád unokáival a legmeghatóbb ünnep Veszprémben volt Talán az egész ország legmeghatóbb ünnepi pillanatait élhették át azok, akik a 70. évfordulón kilátogattak a veszprémi Brusznyai-emlékműhöz. A mártírhalált halt tanár két unokája beszélt arról a nehéz, de szép örökségről, amelyet a rendszerváltásig titokban kellett tartaniuk, ma pedig büszkén visznek tovább. tegnap 21:12 Magyar Péter: a 20. század talán legfontosabb forradalma az 1956-os közélet Magyar Péter: a 20. század talán legfontosabb forradalma az 1956-os A 20. század talán legfontosabb forradalmának nevezte az 1956-os forradalmat és szabadságharcot Magyar Péter miniszterelnök pénteken Budapesten, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren. A kormányfő beszédében 1956 örökségének továbbvitelét ígérte, valamint a magyarok a szabad, demokratikus Európához való tartozását és összefogásának el nem vehető képességét is hangsúlyozta. tegnap 19:38

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.