Az Országgyűlés a Magyar Ápolási Egyesület kezdeményezésére február 19-ét, Kossuth Zsuzsanna, az 1848–49-es szabadságharcok tábori kórházainak főápolónőjének születésének évfordulóját a magyar ápolók napjának nyilvánította 2014-ben. Születésének kétszázadik évfordulójára az egyesület Kossuth Zsuzsa-emlékévet hirdetett 2017-re. A Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház dolgozói ebből az alkalomból gyűltek össze az intézményben csütörtök délelőtt.
Dr. Dávid Gyula, a kórház megbízott főigazgatója beszédében kiemelte: az emléknappal „olyan hivatást ünneplünk, ami egy olyan csapatmunka része, ami nélkülözhetetlen egy kórház életében.” A szakmai díjak mellett már nem csak belső, hanem a szeptember óta tartó bérfejlesztéssel már egy külső elismerést is kapnak a dolgozók a kormánytól - mondta.
dr. dávid gyula szerint az elmúlt években jelentősen javultak a szakmai feltételek a kórházban
Az igazgató felhívta a figyelmet arra, hogy az intézmény nemrég nyújtott be egy sikeres pályázatot, amelynek segítségével a nővérszállóban lakók életkörülményeit tudják javítani a jövőben.
Az eseményen szakmai ajánlások alapján öt megyében dolgozó ápoló vehette át a Kossuth Zsuzsanna kitüntetést. A magyar ápolók napja alkalmából elismerést vehetett át:
Csajági Tímea, Németh Krisztina, Heiblingné Penics Ágnes, Pordán Andrásné és Berta Jánosné.
Kossuth Zsuzsanna Kossuth Lajos legfiatalabb húgaként az 1848-49 es szabadságharcok tábori kórházainak főápolója volt.
"Flór Ferenc vezetésével 1849 elején szervezték újjá a honvédség egészségügyi osztályát, és Kossuth Lajos 1849. április 16-án „az összes tábori kórházak főápolónőjének”nevezte ki. Kossuth Zsuzsanna munkájának eredményeként három hónap alatt 172 tábori kórház létesült, melyekben a korban megszokottnál korszerűbb módszereket alkalmaztak. A szabadságharc bukásáig segítőjével, Barna Ignác orvossal együtt fáradhatatlanul járta az országot, próbálva a betegellátás egyre rosszabbodó feltételein javítani. Később fogságba esett, majd szabadon engedték azzal a feltétellel, hogy külföldre távozik, és soha nem térhet vissza Magyarországra. Brüsszelben telepedett le, ahol csipkeverő műhelyt tartott fenn. Az osztrák követség zaklatásai miatt 1853-ban az Amerikai Egyesült Államokba költözött. Itt is a Brüsszelben kitanult csipkeverésből kívánt megélni, de a túlfeszített munka miatt tüdőbaja súlyosabbra fordult és rövidesen – 1854. június 29-én (harminchét éves korában) – meghalt" - wikipédia.
