A megyében tevékenykedő korai fejlesztéssel foglalkozó egészségügyi és oktatásügyi dolgozók bevonásával második alkalommal megtartott konferencia legfőbb célja az volt, hogy rávilágítsanak, miként lehetne hatékonyabbá tenni a gyermekellátás rendszerét. A legfontosabb cél az, hogy a sérült, fejlődésükben visszamaradt gyermekek mihamarabb és a lakóhelyükhöz legközelebb részesülhessenek a korai fejlesztés rendszerében.
A szakmai tanácskozáson részt vett Polgárdy Imre, a megyei közgyűlés elnöke is, aki köszöntő beszédében személyes élményeit osztotta meg. A közgyűlés alelnökeként, majd elnökeként közvetlenül nyomon követhette azokat a fejlesztéseket, amelyeknek köszönhetően korszerűbbé vált Veszprémben az újszülött és koraszülött ellátás. Több mint egy évvel ezelőtt, amikor egy fiatal házaspár hozzá fordult, mégis azt tapasztalta, van egy kis hiba a rendszerben. A pár akkor arról számolt be, hogy nincs megfelelő rehabilitációs gyermekellátás, az érintettekbennek ezért Budára vagy Győrbe kell utazniuk. Azóta sokat sikerült javítaniuk a helyzeten, de bőségesen van még min csiszolni.
Czeizel Barbara, kora gyermekkori intervencióért felelős miniszteri biztos szintén a rendszer hibáit emelte ki. Magyarországon 1993 óta a köznevelés feladata a korai fejlesztés, mely születéstől 5 éves korig segíti a kortársaikhoz képest visszamaradt gyermekek előrehaladását gyógypedagógusok segítségével. Az igazán hatékony megoldást azonban az jelentené a gyerekek fejlődésében, ha családközpontúbbá tennék a rendszert, hiszen a gyermek fejlődésének szempontjából elsősorban mégis ők jelentik a legnagyobb hátszelet. „Csak akkor van értelme az egésznek, ha meghallgatjuk a családokat, és azokra a problémákra keresünk megoldást, amelyekről ők beszámolnak” – fogalmazott Czeizel.
A korai intervenció éppen ebben segít: ilyen esetekben nemcsak a gyermeket fejlesztik, hanem a családot, a szűkebb és tágabb környezetet is támogatják. Egyfajta komplex tanácsadásról van szó, amelyben a gyermekorvos, gyógypedagógus, mozgásterapeuta, konduktor, pszichológus, integrációs szakember is részt vesz. Ők munkájuk során maximálisan szem előtt tartják a gyerek állapotát és a család igényeit, körülményeit.
Czeizel Barbara szerint fontos lenne gördülékenyebbé tenni azt az utat, amíg a család eljut a korai intervencióig. Sok esetben problémát jelent a minősítés is, noha az alapellátásban résztvevő szakemberek tudása kiemelkedő. Ugyanakkor arra kellene törekedni, hogy minél hamarabb diagnosztizálják az érintett gyermekek problémáit, hiszen amíg nem tudjuk, mi a probléma, fejleszteni sem lehet, azonban minél korábban ismerik fel azt, annál könnyebb lesz a felzárkózás.
