A 2002-ben létrejött gasztro-, művészeti-, népművészeti- és közösségi tematikájú, magyarországi és határon túli magyar fesztiválokat segítő érdekvédelmi és érdekérvényesítő civil szervezet jelenleg mintegy 80 taggal rendelkezik, fesztivál címszó alatt azonban kb. 4000 esemény fut. Ebbe a hatalmas számba természetesen beletartoznak a falunap jellegű kisebb megmozdulások is, a szervezet célja éppen ezért felmérni, valójában mekkora az a mennyiség, amely ténylegesen lefedi a fesztiválokat, és amire szükségünk van.
Márta István
Az évadzáró konferencián részben erről is szót ejtettek a résztvevő tagok, de a jó ötletek bemutatása mellett arra is kitértek, hogyan lehetne még színvonalasabbá és biztonságosabbá tenni a fesztiválokat, illetve miként változnak a jövőben az NKA kiírások, mekkora támogatással gazdálkodhatnak a rendezvények – ezt illetően az elmúlt évben 4,5 milliárd forintot fordíthattak a fesztiválokra. Márta István, a szövetség elnöke hozzátette, a továbbiakban félévente-évente szeretnének szakmai konferenciát szervezni azokban a városokban, ahol jelentős fesztiválélet zajlik, így Veszprémben is megteremtenék ezt a hagyományt.
Porga Gyula
Porga Gyula örömmel üdvözölte az ötletet, hiszen a veszprémiek méltán lehetnek büszkék arra, hogy a város fesztiváljai nemcsak a helyieket vonzzák, de messze földre elterjed hírük, mi több, Veszprém jó hírnevét többen is öregbítették: gondoljunk csak Auer Lipótra, M. Tóth Gézára, Ókovács Szilveszterre vagy Freund Tamás agykutatóra. A polgármester köszöntő beszédében felidézte: Veszprémben mindig a kulturális közeg volt az, ami kikövetelte magának a minőségi kultúrát. Így volt ez 1916-ban, amikor a háború közepette is létrejöhetett a Csermák Antal Zeneiskola, 1908-ban, amikor közadakozásból megépült a Petőfi Színház, 1926-ban a Laczkó Dezső Múzeum, vagy éppen a Zongora Veszprémnek projekt esetében.
„Veszprémben egyértelműen a fesztiválok a kultúra zászlóshajói, de egy fesztivál csak akkor lehet hosszú távon működőképes, ha van alapja. Ezek a példák is bizonyítják, hogy ez megvan, hiszen minden fesztiválunk alulról szerveződött” – fogalmazott a polgármester. Mindemellett az önkormányzat is támogatja a kultúrát: a költségvetés mintegy 20%-t teszi ki az erre fordított összeg, az állandó partnerek mellett pedig évi 8-10 milliót fordítanak a kínálat bővítésére. Ugyanakkor a mennyiség kontra minőség kérdésben itt is utóbbi győz: olyan rendezvényekre van szükség, amelyek mindig meg tudnak újulni és szervezőik képesek együttműködni. „A városban ez is működik, minőségi kulturális kínálatra pedig mindig van igény” – fogalmazott.
Polgárdy Imre
Polgárdy Imre, a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke a megyére is kitekintett, hiszen nem csak a megyeszékhely bővelkedik kulturális programokban: a térség a gyarapodó fesztiválok egyik bázisa. A helyiek pedig értékelik ezt: a Kapolcsi Napokból kinőtt Művészetek Völgyét Veszprém megye értékévé nyilvánították. De jelentős húzóerővel bír például a Pápai Játékfesztivál vagy éppen a Pajta Fesztivál is.
Hozzátette: „minőségben, nagyságban, jellegben persze eltérnek ezek a fesztiválok, de mind kulturális jelleggel bír, és nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy idecsalogassák a turistákat. A térség szellemi-kulturális-történelmi öröksége, természeti adottságai mind többeket vonzanak: Veszprém megye Budapest után a második legjelentősebb vendégfogadóhely. A Magyar Fesztivál Szövetség segítsége pedig az igényesség, a színvonal, a további fejlődés záloga.”
A Mendelssohn Kamarazenekar is bemutatkozott
A kapcsolatokat erősítette a konferencia keretében megrendezett Magyar Fesztivál Regisztrációs és Minősítési Rendszer oklevélátadó ceremóniája is, melyen 11 újonnan belépő vagy a minősítést megújító fesztivál vehette át oklevelét.
