Az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyért felelős tagja a testület Oktatási és Képzési Figyelőjének eredményeit hétfőn Brüsszelben sajtótájékoztatón ismertette. Hangoztatta: a tagállamoknak egyszerre kell biztosítaniuk a megfelelő pénzügyi beruházások megvalósulását, illetve azt, hogy kiváló minőségű oktatási lehetőségek álljanak a fiatalok rendelkezésére, függetlenül attól, hogy milyen háttérrel rendelkeznek, a menekülteket és a migránsokat is ideértve.
A legfrissebb, 2014-es adatok arról tanúskodnak, hogy az Európai Unióban az oktatásra fordított állami kiadások három éven át tartó visszaesést követően nőni kezdtek. Az EU egészét tekintve az oktatásba történő állami beruházás mértéke 1,1 százalékkal nőtt. A figyelő szerint a tagállamok mintegy kétharmadában regisztráltak növekedést.
A növekedés Magyarországon 12,5 százalékos, további öt országban, Bulgáriában, Lettországban, Máltán, Romániában és Szlovákiában pedig 5 százaléknál magasabb volt - hangsúlyozta az uniós biztos.
Velük ellentétben 2014-ben - 2013-hoz képest - csökkentek az oktatásra fordított állami kiadások Ausztriában, Belgiumban, Horvátországban, Cipruson, Észtországban, Finnországban, Görögországban, Litvániában, Olaszországban és Szlovéniában.
Az uniós biztos elmondta, hogy az oktatás rendkívül hatékony eszköze a bevándorló fiatalok integrációjának, akik az adott tagországban született fiatalokhoz képest továbbra is jóval hátrányosabb helyzetben vannak. Közülük tavaly például a helyi lakossághoz viszonyítva magasabb arányban kerültek ki az oktatásból lemorzsolódók (19 százalék szemben 10,1 százalékkal), és kevesebben szereztek felsőfokú végzettséget (36,4 százalék szemben 39,4 százalékkal).
A bizottság megállapította, hogy a tagállamoknak fokozniuk kell erőfeszítéseiket ezen a téren, különös tekintettel arra, hogy az unióba érkező menekültek és migránsok száma növekszik. Az újonnan érkezők legtöbbje 34 év alatti, sőt mintegy 30 százalékuk még nincs 18 éves. Fiatal koruknál fogva esetükben az oktatás különösen hatékony eszköz a társadalmi integráció elősegítésében - áll a jelentésben.
Magyarországgal kapcsolatban a brüsszeli figyelő megállapította, hogy 11,8-ról 11,6 százalékra csökkent a 18-24 közötti korai iskolaelhagyók száma 2012 és 2015 között. A felsőfokú végzettséggel rendelkező 30 és 34 évesek száma ugyanakkor 29,8-ról 34,3 százalékra növekedett, amíg az uniós átlag 2015-ben 38,7 százalék volt. A frissen végzett 20 és 34 év közöttiek foglalkoztatási rátája 73,3-ról 80,4 százalékra emelkedett - az uniós átlag 76,9 százalék. A felnőttek (25-64 évesek) részvétele az "egész életen át tartó tanulásban" 2,9-ról 7,1 százalékra emelkedett, amíg az unió egészében 9,2-ről 10,7 százalékra a vizsgált időszakban.
A bizottság megállapította ugyanakkor, hogy a magyar oktatás esélyegyenlőségi kihívásokkal küzd, a tanulók teljesítménye összefügg társadalmi és gazdasági hátterükkel. Megjegyezték, hogy
