A fentiek ellenére mégis mind szabadlábon vannak, hiszen őket mindössze egy-két évre börtönözték be. Hogy miért születtek ilyen enyhe ítéletek, az egyelőre nem derülhet ki. A Somogy Megyei Bíróság ugyanis nem engedélyezte lapunknak az általuk hozott ítéletek közötti kutakodást. Hack Péter büntetőjogász szerint az indoklás nem megfelelő, a kutatást engedélyezniük kellett volna.
Amint azt a STOP korábban megírta, az enyingi bűnbanda nem ismeretlen sem a rendőrség, sem az ügyészség, sem a bíróság előtt. A rendőrök 2004 óta folytatnak titkos nyomozást a tagok ellen.
"Ezen személyek ellen igen sok jogsértés miatt 2005-ben büntetőeljárás indult, majd ítélet is született. Az illető személyek 2006-ban szabadultak. Nem sokkal ezután újabb feldolgozás indult ellenük a rendőrségen - szintén igen súlyos bűncselekmények kapcsán. Ebben az ügyben szintén történt vádemelés és ítélet is született. Az illető személyek rövid időn belül szabadultak. Emellett a csoport több tagját 2007-ben garázdaság miatt fogtuk el, egy másik akcióterv alapján pedig 2008 augusztusában szintén ebből a bűnözői körből zsarolás miatt folytatott nyomozást a BRFK. A személyeket elfogták, eljárás alá vonták" - mondta el a STOPnak korábban Bencze József országos rendőrfőkapitány, aki hozzátette: mindezek ellenére a csoport tagjai szabadlábon vannak, hiszen a büntetésüket letöltötték.
E szavakból kiviláglik: a bűnözői csoport tagjait mindössze 1-2 évre ítélték el, pedig súlyos bűncselekményeket követtek el. Zsarolás, garázdaság, némelyik vádlott ráadásul "bűnszervezet tagjaként" állt a bíróság elé.
A STOP úgy döntött, utánajár a kérdéses ügyeknek, kideríti, hogy miért, és mi alapján születhettek ennyire enyhe döntések. Mivel az ítéletek egy része nem nyilvános, ezért felderítésük korántsem olyan egyszerű, mint sokan hinnék.
Az ítéletek közötti kutatáshoz az illetékes bírósághoz be kell nyújtani egy kutatási kérelmet, valamint egy kutatási tervet, melyben le kell írni részletesen, hogy milyen célból szeretne kutakodni az illető. Emellett alá kell írni egy nyilatkozatot, melyben a kutató vállalja, hogy az adatvédelmi törvény hatálya alá tartozó adatokat az Avtv. 10. és 32. §-ában meghatározott módon kezeli és használja fel, azokat szükség szerint anonimizálja. Ezen kívül csatolni kell egy, a munkáltató által aláírt nyilatkozatot is, amely igazolja a kutatás célját.
