Egyre szűkül a betörők, tolvajok, zsebesek, markecolók működési köre, ráadásul sorra veszik ki hatóságok, önkormányzatok, magánszemélyek, intézmények is a lábuk alól a talajt (nem tartom kizártnak, hogy rövidesen szakszervezetbe tömörülnek a nehézfiúk – no meg a holdudvarbéli leányok, asszonyok –, megvédendő általuk jogosnak vélt érdekeiket). Ellenük szerveződött most a megyei jogú város önkormányzata, a kistérség és a rendőrség.
Cseppet sem áprilisi tréfának szánta szerdai sajtótájékoztatóját a Veszprém és kistérsége társulás. Ellenkezőleg: sajtó által üzentek hadat a feljebb is említett, s csak bizonyos körökben népszerű csoportoknak, magánosoknak.
Debreczenyi János, Veszprém polgármestere bevezetőjében utalt egy március 23-i fórumra, melyen a kistérség képviselői arra kérték a rendőrséget, hogy adjanak szakmai segítséget egy figyelőrendszer kialakításához. Hozzátette, hogy a megyei jogú város költségvetése elkészítésekor a tavalyi összeg dupláját (8 + 2 M Ft-ot) különítette el a közbiztonságra (nyolcmillió a rendőrség, kettő a polgárőrség támogatására).
a képen balról jobbra: dr. Giczi Róbert, Debreczenyi János, Köbli Miklós
Veszprém rendőrkapitánya, dr. Giczi Róbert is megerősítette, hogy a kidolgozásban aktívan részt vesznek (egy biztonsági eszközökkel foglalkozó céggel együttműködve).
A kapitány elmondta azt is, hogy a klasszikus módszerekkel teljes mértékében ma már nem elégíthető ki az az igény, amit a lakosság támaszt a rendőrséggel szemben. Ezért indokolt az, hogy mindazokat bevonják ebbe a feladatkörbe, akiknek kötelezettségük van, de azokat is, akiknek lehetőségük is van.
A kistérségi társulás elnöke, Köbli Miklós példaként megemlítette, hogy Hajmáskéren, ahol elsősorban a lakótelepen súlyos gondokat okoztak a törvényt kevésbé tisztelő polgárok. Nem kevesebb, mint 20 (!) térfigyelő kamerát szereltettek fel, s a technika áldásos segítségével igen rövid idő alatt a korábbi 10%-ára esett vissza a bűncselekmények száma. Mivel a kamerák felszerelése és működtetése igen hatékony, a kistérség is támogatta a felszerelést (természetesen pályázati pénzeket is szereztek hozzá).
Veszprémben jelenleg mindössze nyolc térfigyelő kamera pásztázza a közterületeket. Ez bizony kevés (szegény embert az ág is húzza: 2007-ben villám csapott a rendszerbe, melyet tavalyelőtt újítottak fel 16 millió forintért). Természetesen nagyon sok intézmény, de magánvállalkozás is előszeretettel alkalmazza a kamerás megfigyelést, csakhogy ezek nincsenek a rendőrség ügyeletére bekötve.
Olcsóbb megoldás a „nyomógombos” riasztási rendszer. Ezt bárki üzembe helyezheti, ha éppen a keze ügyében van ilyen. Előnye, hogy semmi mást nem kell tennie, mint a gombot megnyomnia (a rendőrségen azonnal megjelenik a jelzés helye, s az éppen ügyeletes jármű rövid idő alatt a helyszínre érkezik), s adott esetben a támadó nem is veszi észre, hogy leadtak egy riasztást, így akár fel is tartóztatható.
Érdekességképpen a drágább technikáról egy mondat: a riasztás indításakor beindul egy kamera is, megkezdődik a rögzítés, s a rendőrségi ügyeleten is megszólal a „csengő”.
A riasztórendszeres technika beindításának a törvényi feltételei adottak, ám ha telepítésére sor kerül, akkor még el kell azt fogadtatni az ombudsmannal is.
Debreczenyi János hangsúlyozta, hogy egy ilyen rendszer kiépítése, fokozatos szélesítése közös érdek, ezért a lakosságot, a vállalkozásokat is meg kell győzni annak hasznosságáról.
Az, hogy mikor léphet üzembe az új rendszer, még nem tudható, hiszen több grémiumnak is áldását kell rá adnia.
