Ma, amikor gyakorlatilag bármely „valódi” terméknek megvan a feketepiaci „párja”, szinte természetes, hogy a gyógyszereknek is. (Erre utal a közelmúltbeli milliós vénycsalás-sorozat is, melynek végül is egy, a feladata magaslatán álló patikus vetett véget.)
A vehir.hu az ÁNTSZ regionális tiszti főgyógyszerészét, Antal Csabát kérdezte.
– Üzlet-e a gyógyszer? Akár az illegális, akár a szabályosan forgalmazott.
– Úgy tűnik, igen. Ha ugyanis nem volna az, nem bővülne a gyógyszertárhálózat. Ha pedig az illegális gyógyszerkereskedelmet nézzük, akkor nem lenne érdemes beszélni vényhamisításról. Az már másik kérdés, kinek, s mekkora üzlet ez. Kétségtelen tény, hogy létezik illegális gyógyszerforgalmazás. Ha csak az internetet nézzük, több tucatjával találkozhatunk a kéretlen levelek között illegális gyógyszerkínálattal. Ezek eredetét nem ismerjük, még akkor sem, ha forgalmazóik azt állítják, valóban azok.
– Eszerint annyira nehéz megkülönböztetni a valódit a hamisítványtól?
– Nézze, az igazi gyógyszer gyártása hihetetlenül hosszú, s roppant költséges vállalkozás. A fejlesztés, kutatás, gyártás folyamata szinte percről percre ellenőrzött, újra és újra vizsgált folyamat. Minden gyógyszernek törzskönyve van. És ez nem áll meg a gyártás végeztével sem: a nagy- és kiskereskedelemre is szigorú elvárások vonatkoznak. Minden mozzanatot dokumentálni kell, ezáltal lehetünk biztosak afelől, hogy a készítménynek megvan, meglesz a hatása. Vagyis az orvos által felírt gyógyszer eléri a kívánt eredményt, ha az előírásnak megfelelően szedi azt a páciens. Az ellenőrizetlen készítményeknél ennek nincs meg a lehetősége. Gyanítom, senki sem tudja, mit tartalmaz egy interneten kínált „gyógyszer”. Jobb esetben téglaport, rosszabb esetben beláthatatlan következményekkel járó, ismeretlen anyagot.
– Ne higgyünk tehát a netes hirdetéseknek?
– Természetesen az internetes oldalakon is lehet (hisz ez a jövő) gyógyszert rendelni, de csakis beazonosítható, biztonságos oldalakról. Ma már több gyógyszertár is foglalkozik ilyen jellegű szolgáltatással. A kéretlen leveleknek azonban semmiképp se higgyünk!
– Mégis, mi állhat ezen oldalak népszerűsége mögött?
– Egyrészt némi álszemérem, hiszen nem kis lelkierő kell ahhoz, hogy például potenciazavarunkkal felkeressük az orvost. Egyszerűbb az anonimitást mindvégig betartó internethez fordulni. Csakhogy: hol marad az orvos iránti bizalom? Mennyire merjük magunkat kitenni egy teljesen bizonytalan, sőt: akár életveszélyt is eredményező készítménynek?
– Tehát a potencianövelő lenne a slágercikk?
– Igen, de a különböző kedélyfokozóknak is nagy a piaca. És itt már nemcsak a férfiak a fogyasztók. Mondanom sem kell, hogy a kockázat itt is óriási. Az ilyen szerek teszik ki bő 90-95%-át a netes kereskedelemnek.
– Régebben divat volt a piacon is gyógyszert árulni…
– Ma is így van. Sokan kiviszik a megkezdett dobozokat, s adják mellé a „jobbnál jobb” tanácsokat. Miközben elfeledkeznek arról, hogy a gyógyszer lejárhatott, nem kellő módon tárolták. Arról nem is szólva, hogy a beteget orvos sem látta. Ugyanarra a panaszra más-más gyógyszert kaphat két ember, hiszen lehet például érzékeny bármire.
– Ezt nevezik kuruzslásnak. Akár büntetés is járhat érte…
– Az orvos kikerülése végzetes lehet. Ezért nem érdemes hinni a jó szándékú szomszédasszonynak, havernak.
– Térjünk át a vények hamisítására! Könnyen lehet ezen az úton gyógyszerhez jutni?
– Mint már említettük, minden hamisítható, így a vény is, csakhogy a rajta szereplő kód, az orvos pecsétje, azonosító adatai alapján a gyógyszertárban pillanatok alatt kiderülhet a csalás. – Nem tippként mondom, de egyszerűbb elemelni az orvos asztaláról a vénycsomagot…
– Előfordul ilyen is, de továbbra is nagy a lebukás veszélye. Ne feledjük, hogy szinte minden gyógyszertárnak megvan a maga betegköre. Ők jellemzően azonos gyógyszereket visznek, szinte ismerősök a gyógyszertári személyzet előtt. Ha pedig valaki egy olyan vénnyel jelentkezik, amely gyanús, mert például nagyon drága, ilyen vagy olyan szempontból veszélyes vagy „kurrens”, azt a jó szemű patikus kiszúrja. Nem árt tudni, hogy nem tagadhatja meg a kiadási kötelezettségét, de tud szinte azonnal intézkedni: felhívhatja az orvost, adott esetben kérhet személyi azonosságot igazoló okmányt.
– Eszerint jók a tapasztalatok a gyógyszerek forgalmazását illetően?
– Kezdjük az orvosokkal. Nem jellemző, hogy visszaélnének a kezükben lévő lehetőséggel. Óvatosan kell azonban nekik is bánniuk a vényekkel. Ne pecsételjék le előre azokat, ne hagyják mások számára elérhető helyen. Mellesleg az sem jellemző, hogy a vényeket hamisítanák. Persze próbálkozások azért vannak. Én sokkal inkább a már többször említett illegális gyógyszerek körül látom a veszélyt. Bármilyen csábító a reklámja, ne higgyünk neki. Ami pedig a hamisítókat, illegális kereskedőket illeti: törvény elé kell őket állítani, bármilyen nehéz is egyrészt a beazonosíthatóság bonyolultsága, másrészt a joghézagok okán.
– Hol tehát a megoldás?
– Meg kellene változtatni a vásárlói magatartást: nagyobb hitelt kell kapnia orvosnak, gyógyszerésznek, de az egész egészségügyi szemléletünkön változtatni kell. Ezt pedig óvodában kell kezdeni.
