A Fidesz kezdettől azt mondta, hogy ők csak az előre hozott választást fogadnák el, így mivel feltétele nem teljesült, Surányi György nem vállalja a kormányalakítást. Erről már szerdai nyilatkozata alapján lehetett következtetni, de az MSZP és az SZDSZ egyetlen közös miniszterelnök-jelöltje ezt csütörtök délben a Népszabadságnak egyértelművé tette.
"Új választás nélkül, új keretek között a pártokhoz nem szorosan kötődő, noha tőlük nem szükségképpen egyenlő távolságra lévő válságkezelő kormány akkor lehet működőképes, ha bírja a parlamenti pártok eltérő hőfokú, de világos támogatását."- mondta. Ez nem teljesült.
A köztársasági elnök is az új választást tartja a legjobb megoldásnak.
Surányi nevét mint lehetséges miniszterelnökét hivatalosan hétfőn dobták be, de már a találgatások megindulásakor felmerült a neve. Hétfőn több lap is arról írt, hogy az MSZP vasárnapi elnökségi ülésén is felmerült a neve. Hétfő délelőtt Surányi nem volt hajlandó arról nyilatkozni, hogy felkértek-e és mit gondol a lehetőségről, később viszont kiszivárgott, hogy két feltétellel vállalná a megbízatást: azt akarja, hogy a Fidesz is elfogadja kormányalakítását, és hogy ő nevezhesse ki a gazdasági és a pénzügyi tárca vezetőjét. Még hétfőn találkozott Surányi Gyurcsány Ferenccel és Orbán Viktorral.
Pártvélemények
Az ellenzéki párt szóvivője kijelentette, hogy egyetlen miniszterelnök-jelöltről sem hajlandók egyeztetni, mert elvi kérdésnek tartják, hogy előre hozott választásra van szükség. Szijjártó Péter szerint Orbán Viktor ezt személyesen is közölte Surányival.
Hétfő estére az MSZP már nyíltan azt mondta, hogy Mészáros Tamás és Glatz Ferenc mellett Surányit javasolták az SZDSZ-nek közös miniszterelnök-jelöltnek.
Az MDF elnöke kedden azt mondta, hogy nagyra becsüli Surányit, de arról nem nyilatkozott, hogy egyetértene-e miniszterelnöki kinevezésével. Dávid Ibolya ugyanakkor azt is hozzátette, hogy nemmel biztosan nem szavaznának egy konstruktív bizalmatlansági indítvány esetén, vagyis tartózkodnak vagy igennel szavaznak majd. Később Herényi Károly, az MDF elnökhelyettese azt mondta, hogy az MSZP jelöltjei - így Surányi is - elvben elfogadható a párt számára.
Kedd este fél nyolckor az MSZP bejelentette, hogy Surányi, Glatz és Vértes hivatalosan is jelöltjük a miniszterelnöki posztra.
Szerda reggel az SZDSZ hivatalosan is bejelentette, amit már szerda este kiszivárogtattak, hogy a három hivatalos jelöltből csak Surányi Györgyöt tudják elfogadni.
Surányi először és utoljára
Szerdán Surányi először nyilatkozott esetleges jelöléséről. A Kossuth Rádióban megismételte már hétfőn kiszivárgott feltételét, miszerint minden parlamenti párt „eltérő hőfokú, de világos" támogatása kormányalapítása feltétele.
Közben Sólyom László köztársasági elnök bejelentette, hogy szerinte előre hozott választást kellene tartani, az volna a legdemokratikusabb megoldás. Ezzel Surányi olyan helyzetbe került, hogy ha elvállalta volna a jelölést, akkor saját legfontosabb feltételét kellett volna feladnia.
Ennek ellenére Surányi csütörtök délig még nem nyilatkozott egyértelműen arról, hogy vállalja-e a felkérést. Szerdán napközben Brüsszelbe utazott. Ottani programjáról keveset tudni, annyi bizonyos csupán, hogy az MSZP volt elnökével, az EU adóügyi biztosával, Kovács Lászlóval tárgyalt. Úgy tudjuk, hogy Kovács megpróbálta rábeszélni a kormányfői poszt elfogadására.
Szerda estére az MSZP és az SZDSZ is megerősítette, hogy most már csak Surányi válaszára várnak. Az SZDSZ bejelentette, hogy nem akarnak előre hozott választást, annak ellenére, hogy a hét elején még azt mondták, hogy ha csütörtökig nincs megegyezés, akkor megszavazzák a parlament feloszlatását. Szerdára kiderült, hogy az SZDSZ úgy érti, hogy megtalálták a jelöltet Surányi személyében, bár Surányi még nem válaszolt a felkérésre.
Az MSZP frakciói szerda este elvi nyilatkozatban kiállt Surányi mellett és a párt arra kérte őt, hogy a hét végéig nyilatkozzon, hajlandó-e kormányt alakítani.
Csütörtök délben Surányi közölte, hogy nem vállalja a kormányalakítást.
